Amekkora felhajtás kísérte a hatalomban maradását 2036-ig lehetővé tevő alkotmánymódosításról szóló voksolást, annyira nem lehet tudni, mit tervez Vlagyimir Putyin. Az viszont valószínű, hogy komoly csalások kísérték az egy hétig tartó voksolást.
Oroszországban létfontosságúnak számít, hogy fedél legyen az ember feje fölött. Nemcsak az, amely megvéd az esőtől vagy a hótól, hanem az, amely oltalmat nyújt az alvilágtól, a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól. A mindenható ernyőt „krisának” (tető) hívják, s a maffiaállam jeleit mutató putyini rezsim is bátran él a védelmezés és büntetés eszközeivel.
Többek szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által korábban bemutatott nukleáris fegyverek okozhattak megnövekedett radioaktív sugárzást néhány napja Finnországban és Svédországban.
Rendszeresen, három-négynaponta tesztelteti magát a koronavírus-járvány miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök, az eddigi vizsgálatok nem mutattak ki SARS-Cov-2-t a szervezetében.
Már elkezdődött és július elsejéig tart az az oroszországi népszavazás, amelyen a résztvevőknek arra kell véleményt mondaniuk, támogatják-e a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett alkotmánymódosításokat. A voksolás kimenetele egyértelmű – az igenek többségben lesznek – csak a részvételi arány kétséges. A fő probléma az, hogy a voksolás után sem lesz világos, hogy Putyin saját, vagy kiszemelt utódja érdekében csinálta-e az egész felhajtást.
Mostanáig bírta ki katonai parádé nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök: eredetileg május 9-én tartották volna a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából a katonai díszszemlét, de a koronavírus terjedése miatt elhalasztották. A járvány még tombol ugyan Oroszországban – több mint 600 ezer igazolt fertőzöttjük van –, de ettől még megtöltötték a Vörös teret, Putyin pedig elmondhatta, elképzelhetetlen, milyen lett volna a világ, ha nem kel védelmére a Vörös Hadsereg, amely „pótolhatatlan árat fizetett Európa szabadságáért”. Moszkvában egyébként a járvány miatt még tilos tömegrendezvényeket tartani. A díszszemle alatt sem a felvonuló katonák, sem a díszvendégek túlnyomó többsége nem viselt maszkot, a tribünön pedig minden hely foglalt volt.
A néhai Szlobodan Milosevics örülne a szerb parlamenti választási eredménynek. Egykori tájékoztatási miniszterének, Alekszandar Vucsicsnak a pártja több mint 70 százalékos többséget szerzett, a Milosevics által alapított szocialista párt pedig a második lett.
Az orosz elnök minimalizálta a személyes érintkezéseket, de vannak, akikkel találkozik. Őket mind fertőtlenítő oldattal mossák le, mielőtt Putyin közelébe kerülnének.
Az Orbán Viktor-i pávatánc írásos bizonyítékának is tekinthető az a kormánystratégia, mely szavakban hitet tesz az uniós kapcsolatok szorosra fűzése mellett és még az Oroszország felőli veszélyeket is érzékelteti, miközben jól ismert, hogy a kormányfő milyen kapcsolatban áll Putyinnal és hogyan szokta szidni Brüsszelt. Mindemellett furcsa mondatismétlődések is felfedezhetők a szövegben.
Sem Justin Trudeau kanadai, sem Boris Johnson brit vezető nem hívná meg Oroszországot a következő G7-csúcsra. Amerikai kollégájuk, Donald Trump más véleményen van.
Donald Trump amerikai elnök tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyin elnököt arról az elképzeléséről, hogy Oroszország, Ausztrália, India és Dél-Korea vezetőit is meghívhatja a G7-csoport csúcstalálkozójára - közölte hétfőn a Kreml sajtóosztálya.
Bár legfőbb ígéretét, a kelet-ukrajnai béke megteremtését eddig nem teljesítette Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, a hatalomban töltött első évében a vártnál jobban szerepelt.
Az elnök szerint a járványhelyzet megengedi a korlátozások fokozatos megszüntetését. Jelenleg naponta 10 ezernél többen fertőződnek meg a koronavírussal Oroszországban.
Belső ellentétek feszítik a húsz éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett orosz elitet, s miközben a koronavírus-járvány közepette az államfő a szokásosnál kevésbé aktív, népszerűsége igencsak olvadóban van. S míg 2014-ben a Krím elfoglalásával az egykori KGB-ügynök maga mögé állította a nemzetet, most nem látszik, mi lehet az „új Krím”.
Vlagyimir Putyin újraértelmezi a történelmet – mondta a HVG-nek Stark Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Úgy véli, az orosz elnök agresszív nacionalizmusában központi helyet foglal el a Szovjetunió második világháborús győzelme, amelyet most sem akárhogy ünnepeltek meg Oroszországban.