Putyin Lukasenkának: Szeretném, ha a belaruszok maguktól oldanák meg a helyzetet

Négyszemközt tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök Szocsiban hétfőn. A két államfő találkozóját még pénteken jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki azt is közölte, hogy az eszmecserének nem lesz kötött időkerete, a média nem lesz jelen, a felek pedig sajtótájékoztatót sem tartanak majd.

A hétfői megbeszélés egy részét mégis közvetítette az RT, amiből kiderült: Putyin azt szeretné, ha a belaruszok maguktól, külső beavatkozás nélkül oldanák meg a helyzetet. Szerinte első lépésként az alkotmánymódosításba kell belefogni, ami már aktuális és célszerű. Azt is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is tartja magát minden, korábban Belarusszal kötött megállapodáshoz, és teljesítik a kötelezettségeiket. Ennek keretében 1,5 milliárd dollár hitelt adnak az országnak, és folytatják az együttműködést a védelem terén.

Azt is megígérte Putyin, hogy Belarusz lesz az első ország, amely megkapja az orosz koronavírus-vakcinát – amelyet Raman Haloucsenka fehérorosz miniszterelnöknek lassan két hete már beadtak.

Lukasenka üdvözletében arról beszélt, hogy „később majd mindent elmesél” a belarusz helyzetről, mert „valójában semmi sem úgy van, ahogy arról a sajtó beszámol”. Úgy fogalmazott, hogy az emberek náluk hétvégenként kimennek az utcára, ők meg felszabadítják számukra Minszk egy részét, hogy végigmehessenek rajta.

Sorra tűnnek el a fehérorosz ellenzék vezetői, és úgy tűnik, már Oroszország diktál

Mélyül az egy hónappal ezelőtti választási csalás miatt kitört fehéroroszországi belpolitikai válság, A „főhős" Aljakszandr Lukasenka most már a megbántott államférfit adja.

A belarusz elnök jelezte: hálás Putyinnak a támogatásáért. „Bajban ismerszik meg a jóbarát, ez számunkra is tanulság, valamennyi posztszovjet köztársaság számára” – mondta, majd a belarusz helyzetet figyelő Nyugatot figyelmeztette:

Ha a határainkon túl valakinek viszket a tenyere, készen állunk, hogy megvakarjuk. Senkinek nem engedjük meg, hogy a területünkön fegyvert csörgessen.”

Arról is beszélt Lukasenka, hogy a NATO nem veszi figyelembe Belaruszt, akkor tartanak hadgyakorlatot, amikor akarnak. „Ezért aztán mi is fogunk tartani. Fontos számunkra, hogy ne ismételjük meg a nagy honvédő háború hibáit, amikor megpróbáltuk megbékíteni az ellenséget. Oroszország öreg barátunk. A mi országaink és népeink mindig barátságban lesznek” – magyarázta.

A Kreml korábbi tájékoztatása szerint Putyin és Lukasenka a kétoldalú stratégiai partnerség és szövetség továbbfejlesztésének kulcskérdéseit vitatja meg, különös tekintettel a jelentős közös projektek megvalósítására a kereskedelemben, a gazdaságban, az energetikában, valamint a kulturális és a humanitárius területeken, továbbá az integrációs folyamatok előmozdításának kilátásaira az orosz-fehérorosz szövetségi államban. A Rosszija 24 hírtelevízió azt közölte, hogy a tárgyalások középpontjában elsősorban az energiahordozók ügye és a fehéroroszországi helyzet moszkvai megítélése áll.

Orosz sajtójelentések szerint Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt felhívással fordult Putyinhoz, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az új fehérorosz hatalom felül fogja vizsgálni az összes megállapodást, amelyet az „illegitim” Lukasenkával köt. Azt írta: sajnálja, hogy az orosz vezető a „hatalombitorlóval”, nem pedig a „fehérorosz néppel” egyeztet.

Lukasenka azután utazott Szocsiba, hogy vasárnap óriási tüntetést tartottak ellene Minszkben. A megmozduláson a becslések szerint 100-150 ezer ember vett részt, akik elindultak az egyik elnöki rezidenciája felé. A rohamrendőrök százakat vettek őrizetbe, vízágyúval próbálták oszlatni a tömeget, éles lőszerrel figyelmeztető lövéseket is leadtak. A tüntetők egy része eljutott az elnök dácsájának közelébe, ott azonban több független médium értesülései szerint fény- és hanggránátok bevetésével tartóztatták fel őket.

Belaruszban az augusztus 9-én tartott az elnökválasztás óta rendszeresek a hatodszor is hatalomra került Aljakszandr Lukasenka államfő elleni tömegtüntetések, amelyek egy részét a hatóságok brutálisan szétverték. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Az ellenzéki vezetők is sorra tűnnek el. Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjas írónőre diplomaták vigyáznak az otthonában, így próbálva megakadályozni a letartóztatását.

Lukasenka a közelmúltban maga is beszélt az alkotmány módosításának szükségességéről, de azt egyértelműen kizárta, hogy lemondjon a posztjáról.