Minden szakmai mérce alapján értékelhetetlen számításokra alapozva durrantotta be Donald Trump a modern gazdaságtörténet legnagyobb vámháborúját, és most mindenki azt figyeli, mik lesznek a válaszlépések, egyáltalán megúszhatjuk-e a világválságot. Az biztos, hogy a totális káosz időszakába léptünk be.
Hajmeresztő előrejelzések érkeznek az S&P 500 Indexről a tőzsdenyitás előtt.
Ehhez képest a Norfolk-sziget 29 százalékos sarcot kapott Donald Trumptól.
A Fehér Ház szerint nincs már köztük kereskedés, pedig – szankciók ide vagy oda – az áruk még mindig áramolnak.
A washingtoni miniszter szerint az európaiak utálják az amerikai marhákat, mert azok gyönyörűek. A világ országai azért érdemelnek amerikai vámokat, mert nem vásárolnak eleget az USA-ból.
Az amerikai kormány logikája szerint a Heard-sziget és McDonald-szigetek pingvin- és fókakolóniája, valamint Jan Mayen állatvilága is lehúzza az USA-t, így a jövőben nekik is megdrágítják az amerikai termékek importját.
Az amerikai indexek már tőzsdenyitás előtt zuhantak. Ázsiában estek az indexek, Európában mínuszban nyitnak a tőzsdék.
Az amerikai elnök azt mondta, még kedvesek is voltak, mert az új vámjaik a kereskedelmi partnerek vámjainak mintegy felét teszik ki. De a Trump-kabinet máshogy számolja a vámokat.
Az utolsó pillanatban sem tiszta, pontosan milyen viszontvámrendszert fog bejelenteni magyar idő szerint szerda este Donald Trump amerikai elnök. Közgazdászok mindenesetre lemodellezték a legrosszabb forgatókönyvet, aszerint a vámok még nagyobbak lehetnek, mint amelyek tovább súlyosbították a nagy gazdasági világválságot és világkereskedelmi féket, GDP-krachot és inflációvágtát hoztak. De ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, az egész világnak Trumppá kellene válnia.
Új frontot nyitna az EU a kereskedelmi háborúban, a techcégeket vehetik célba.
A Die Zeit szerzője szerint Donald Trump többet tett az európai védelmi és biztonsági szövetségért, mint az utóbbi 20 évben bárki. Ugyanez a logika működhet az amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikájával kapcsolatban is. A Spiegel eközben arról ír, hogy Európa két gázimperialista fogságában vergődik.
Az amerikai elnök zavaros fenyegetése alapján az USA az orosz olaj vevőin keresztül büntetné Moszkvát. Magyarország az orosz olaj egyik vevője, nem mellesleg pedig az Egyesült Államok fontos, több mint 9 milliárd eurós exportpiac Magyarországnak. Így az esetleges vámok és büntetőintézkedések hatalmas pofont jelentenének.
Megpróbálták felhívni az amerikai elnök figyelmét arra, hogy a vámok felhajthatják az árakat, ám őt ez nem érdekli, sőt szerinte még jó is lesz, mert majd amerikai autókat fognak vásárolni az emberek.
Washington egyelőre nem teljesíti hozzájárulásait a kereskedelmi (például vámügyi) vitákat rendezni hivatott WTO felé.
Az elmúlt időszakban semmi mást sem hallottunk, hogy mennyire szenved a magyar jármű- és akkugyártás. Ebben a helyzetben a Donald Trump által bejelentett vám különösen érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, még akkor is, ha jellemzően nem az amerikai piacra termel a hazai autóipar.
Vámháborút szít, szövetségeseket fenyít, és úgy akarja gyengíteni a dollárt, hogy az közben erős is maradjon – hivatalba lépése után szinte azonnal agresszív és követhetetlen gazdasági döntéseket hozott Donald Trump. A bizonytalanságok miatt nő az amerikai recesszió esélye, az elnök hívei szerint viszont mindez nem kapkodás, hanem egy átgondolt mesterterv része, amellyel Trump újraírná a játékszabályokat, és amelynek központi eleme a zsarolás.
A venezuelai olajat vásárló országokra csap le Donald Trump, Kínát érintheti legkeményebben a lépés.
A Fehér Ház ígéri: vámok lesznek, csak nem úgy, nem annyi és nem azokra kivetve, ahogy eddig tervezték.
Minden hajó után 1-3 millió dollárt szedne Trump, az elemzők szerint a lépés szétverné a ma ismert világkereskedelmi rendszert.
Az Európai Unió ösztönös reakciója érthető a várható amerikai vámokra, ám mégsem szabad belemenni a kölcsönös adok-kapokba – véli az amerikai pénzügyi lap.
