Nagy esély van rá, hogy az év folyamán többször is megismétlődhet még a múlt hét végén látott turbulencia a tőzsdéken – írta az X-en Lawrence Summers, aki 1999 és 2001 között Bill Clinton második kormányának pénzügyminisztere volt, jelenleg pedig a Harvard Egyetem professzora.

Szerinte ez volt a negyedik legnagyobb kétnapos mozgás a második világháború óta, az 1987-es fekete hétfő, a 2008-as pénzügyi krízis és a Covid-járvány elején tapasztalt zuhanás után. „Egy ilyen mértékű esés azt jelzi, hogy további bajok jönnek, ezért az embereknek nagyon óvatosnak kell lenniük” – tette hozzá.

Donald Trump április 2-i vámbejelentéseinek hatására (amelyet az elnök a „felszabadulás napjaként” jellemzett) világszerte zuhanórepülésbe kezdtek a tőzsdék, az S&P 500 tőzsdeindex múlt csütörtök óta 10 százalékot zuhant (közelmúltbeli csúcsához képest már 17 százalékot), az indexben szereplő vállalatok piaci értéke pedig 5400 milliárd dollárral csökkent.

Summers – több elemzőhöz hasonlóan – arra figyelmeztetett, hogy magasabb infláció, alacsonyabb gazdasági növekedés és fogyasztás várható a jövőben, a világgazdaság lelassulása pedig „szinte elkerülhetetlen” – mondta az ABC-nek a Bloomberg cikke szerint.

„Egy észszerű becslés [a piaci kapitalizáció csökkenésére] valószínűleg valahol 30 billió dollár körül lenne” – mondta a professzor Trump vámjainak várható gazdasági hatásáról. „Ez a veszteség a gazdaság számára olyan, mintha az olajárak megduplázódnának – tette hozzá. – Az emberek joggal akarják készpénzben tartani a pénzüket. Arra lenne szükség, hogy ezeket a folyamatokat visszafordítsák, és amíg ez nem történik meg, szerintem gondban leszünk.”

Ezzel szemben a Trump-kormányzat kitart a vámok szükségessége mellett. Scott Bessent pénzügyminiszter vasárnap harciasan védte az intézkedéseket, és szerinte nem fogja recesszióba lökni az amerikai gazdaságot.

A hétfői eseményeket ebben a cikkben követjük: