Orbán Viktor rutinos harcos az Európai Unióban, ám mérlege nem feltétlenül pozitív. Legutóbbi lépését az ellenzék egyértelmű vereségként láttatja, szakértők azonban arra is felhívják a figyelmet: menteni tudott ahhoz a javaslathoz képest, amelyet annyira igyekezett megakadályozni.
Újabb rövid videóval jelentkezett a brüsszeli csúcsról a magyar miniszterelnök.
Egy négyoldalas dokumentumot készített a soros német elnökség, amelyben a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos közös álláspont elfogadására kérik a tagállamokat. Erre az előttünk álló, csütörtöki és pénteki uniós csúcson lesz lehetőség, annyit már tudunk, hogy a magyar és a lengyel kormány egyetért a német javaslattal. Vagyis most ennek a papírnak a támogatottságától függ az uniós hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Változatlanul bármelyik tagállam mondhatja azt, hogy nem ért ezzel egyet, de egyelőre nincsenek erre utaló jelek.
“A vétóval zsarolás elbukott” – írta a Twitteren az Európai Néppárt (EPP) elnöke.
A miniszterelnök nemrég végzett a kormányülésen, ahonnan Brüsszelbe utazik a csütörtöki EU-csúcsra.
Egymástól független sajtóértesülések szerint a magyar és a lengyel kormány elfogadta a német kormány ajánlatát és hajlandóak az uniós pénzek blokkolásától elállni.
A tekintélyes lap szerkesztőségi állásfoglalásban szólítja fel a német kancellárt, hogy legyen határozott az értékekről szóló csatában. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az értékelést.
Az Európai Néppártot egyre kevésbé foglalkoztatja, hogy a Fidesz a pártcsaládon kívül vagy belül képzeli el a jövőjét. A Néppártot ehelyett az uniós költségvetések jövője aggasztja, ahol azonban szintén a magyar miniszterelnökbe botlanak. A Fidesz szeretné tematizálni a párbeszédet, ehhez azonban nem talál partnereket.
A német elnökség ultimátuma után változatlan a magyar és a lengyel álláspont, továbbra is blokkolja mindkét kormány az EU-s költségvetéseket. Szijjártó Péter szerint Brüsszelben a jogállamiságot a bevándorlók befogadásával hozzák összefüggésbe.
Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.
Az ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió helyreállítási alapjára a magyar embereknek is nagy szükségük van. Jakab Péter szerint Orbán már arra készül, hogy Magyarországot kivezesse az EU-ból.
Közgazdászok szerint kettős kára lesz az országnak abból, ha a jogállamisági kritériumok miatt a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot.
Az államfői kabinetfőnök próbál rendet tenni a jogállamisági feltétel miatt az EU-s költségvetés vétója körüli vitában.
A miniszterelnök-helyettes kissé előrerohant, mikor csütörtökön arról beszélt, milyen feltételekkel szavazzák meg mégis a 7 éves uniós költségvetést, a jogállamisági feltételekkel együtt. A lengyel kihátrálás azt jelentette volna, hogy Magyarország egyedül marad.
Egy kiegészítés oldhatja fel a patthelyzetet Varsó szerint.
Rosszul mérte fel a helyzetét Orbán Viktor, és Brüsszel is alaposan elszámolta magát. Szakértőink szerint így alakulhatott ki, hogy a jogállami mechanizmus kérdésén zátonyra futhat az Európai Unió eddigi legbátrabb projektje, a közös hitelfelvétel. Kiút kevés maradt, és őszintén senki sem keresi.
António Costa szerint már nem lehet újratárgyalni a jogállamisági mechanizmus kérdését, B-terv pedig nincs arra az esetre, ha a magyar, illetve a lengyel kormány megvétózná a költségvetést és a helyreállítási alapot.
November végéig a magyarok négyötöde értesült a miniszterelnök uniós vétófenyegetéséről, ám a társadalom nagyon megosztott a konfliktus kiindulópontját illetően.
Miért nem kérdezte meg senki Litkai Gergelyt, mielőtt Orbán megvétózta a EU költségvetését? A stand-upos bebizonyítja, hogy ez hiba volt, közben a számok nyelvén mutatja be a helyzetet a korlátozások miatt üresen maradt Dumaszínházból.
