„Minden tisztelettel, nekem most nincs időm erre” – ezt írta Orbán Viktor idén április 3-án az Európai Néppárt vezetésének annak kapcsán, hogy 13 tagpárt kezdeményezte a Fidesz azonnali kizárását a pártból. A néppártiak a felhatalmazási törvény miatt háborodtak fel, és juttatták el javaslatukat Donald Tusk elnöknek. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy ha majd véget ér a járvány, akkor hajlandó ezekről a kérdésekről vitázni.

A brit minta

Most, amikor a járvány második hulláma – különösen Magyarországon – a tavaszit lényegesen meghaladó mértékben tombol, Orbán Viktor mégis szakított időt arra, hogy megreformálja az Európai Néppárt EP-frakciójának összetételét, működését, benne természetesen a 12 fideszes képviselővel. (A 13. magyar kormánypárti EP-képviselő a KDNP-s Hölvényi György.)

Orbán levelet küldött Manfred Webernek, a néppárt EP-frakcióvezetőjének, amelyben azt javasolta, hogy a Fidesz inkább külső szövetségesként támogatná a képviselőcsoportot. Példaként azt hozta fel, hogy hasonlóan működött a brit konzervatívok frakciója 1999 és 2009 között. Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjának (EPP–ED) volt a frakciószövetség neve, utóbbi jelölte a torykat.

Aztán 2009-ben a britek először a Néppártot, pár év múlva az EU-t hagyták el.

A 2009-es parlamenti választások után Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége néven egy új frakciót gründoltak, amelyben vezető szerepük volt. Melléjük erősödött a Fidesz legnagyobb európai szövetségese, a lengyel Jog- és Igazságosság Pártja (PiS) – amely a britek kilépése után a legerősebb pártja lett a csoportnak.

Kérdezze meg Orbántól!

Az orbáni ötletre a Néppárton belül meglehetősen hűvösen reagáltak. Pedro López frakciószóvivő azt mondta az EUrológusnak, hogy a képviselőcsoport megvitatja majd a javaslatot.

Meg tudom erősíteni, hogy megkaptuk Orbán miniszterelnök levelét. Hogy mit akart ezzel elérni, azt tőle kellene megkérdeznie

– mondta a szóvivő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a fideszes EP-képviselők el akarják hagyni a képviselőcsoportot, és tárgyalni szeretnének egy ilyen megállapodásról, akkor ezt szabadon megtehetik,

senki sincs arra kényszerítve, hogy az Európai Néppárt tagja legyen.

Ebben benne van az is, hogy “belülről” nem lehet új szövetséget kötni, ahhoz “kívül” kell lenni. És itt már felvetődik a kérdés, hogy ha valamelyik párt nem tagja a néppárti frakciónak, akkor mi keresnivalója van magában az Európai Néppártban? Ahonnan természetesen bármikor kiléphet a Fidesz, a frakciótagság megszüntetésével együtt azonban ezt nem ajánlotta fel Orbán Viktor.

Pedro López még azt is hangsúlyozta, hogy a Néppárt alapszabálya egyértelműen kimondja, hogy a párt Politikai Gyűlésén az elnöknek vitát és szavazást kell elrendelnie a Fidesz kizárásáról. A jelenleg 14 párt által aláírt kezdeményezés ugyanis még mindig érvényes. Azt már elnökség dönti el, hogy ez a találkozó mikor lesz, mert a jelenlegi koronaszabályok értelmében a 200 főnél nagyobb rendezvényt nem lehet megtartani személyes részvétellel.

Márpedig Donald Tusk elnök ragaszkodik ahhoz, hogy ilyen jelentőségű ügyben ne videokonferencián határozzanak. A legvalószínűbb időpont 2021 ősze – ha még akkor a Fidesz a Néppárt tagja lesz, és nem lép ki addig.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Néppárt mint párt és a néppárti frakció ebből a szempontból külön elbírálás alá esik. Ezt láthattuk a Fidesz tagságának tavaly márciusi felfüggesztésekor is: a pártbéli tisztségeket érintette, a frakcióban betöltötteket nem. Hozzá kell tenni, utóbbinak van nagyobb jelentősége, mert az Európai Parlament az igazi terepe az európai politizálásnak és befolyásszerzésnek. Ha a Fidesz a néppárton kívülre táncol az EP-ben, akkor elveszíti a parlamenti alelnöki (Járóka Lívia) és két bizottsági alelnöki (Deutsch Tamás – költségvetési ellenőrzési, Gál Kinga – biztonság és védelem) posztját. Arra nincs garancia, hogy egy külső együttműködés keretében ezeket a posztokat visszakapnák.

A Deutsch-mellékszál

Az Európai Néppárt szerdai frakcióülésén napirendre fog kerülni Othmar Karas osztrák képviselő által indított és már 39 képviselő által támogatott kizárási kezdeményezés, amellyel Deutsch Tamást szeretnék a képviselőcsoportból eltávolítani. Deutsch ugyanis Manfred Weber frakcióvezetőt egy mondatot belül kommunistázta és nácizta le egy interjúban.

A magyar politikus – aki jelenleg a Fidesz delegációvezetője a képviselőcsoporton belül – először kifakadt a kizárási kezdeményezés hírére, családon belüli politikai erőszakról beszélt, majd két nappal később elismerte, hogy ő már korábban bocsánatot kért mindezért Webertől. Szerinte emiatt vissza kellene vonni az indítványt. Ettől függetlenül a frakció vitázni fog erről a témáról, de szavazni nem. Forrásaink szerint azért, mert ez az eset összefügg a Fidesz néppárti tagságával kapcsolatos vitákkal, és erről nem akarnak külön döntéseket hozni. Vagyis nem akarják egyenként kizárni a fideszeseket a Néppártból, amikor egy szavazással dönthetnek az egész pártról. De, ahogy jeleztük, nem a Fidesz ügye a legfontosabb az Európai Néppárt számára.

Ezen a héten továbbra is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az utat az uniós költségvetés és a helyreállítási alap jóváhagyásához – a jogállamiság mechanizmusának feltételével. Semmi más nem vonja el ettől a figyelmünket

– jelentette ki Pedro López szóvivő. Ettől függetlenül, de ennek alátámasztására az Európai Bizottság is a szelíd nyomásgyakorlás eszközével próbálkozik.

A vétó ára legalább 4 milliárd euró

A magyar–lengyel vétófenyegetéssel blokkolt 750 milliárd eurós újjáépítési alapból Magyarország részesedése közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel – ez derül ki egy összefoglalóból. A 750 milliárd eurót az EU hitelként szeretné felvenni, 2027 után a tagállamok 30 éven keresztül fizetnék vissza. A visszafizetési kötelezettséget azonban csökkenti, hogy addigra már számolni lehet az EU új, saját bevételeivel. Ezért a 8 milliárdos összeg Magyarországra eső visszafizetési kötelezettsége 3,5–4 milliárd euró lenne, vagyis

a tiszta nyereség 4 milliárd euró.

A 10 milliárdos hitelt nem kötelező igénybe venni, de láthatjuk, hogy Magyarország már most jelentős hitelek felvételére kényszerült. Novemberben a nemzetközi pénzpiacokról 2,5 milliárd euró, azaz 8–900 milliárd forint hitelt igényelt a kormányt. Az uniós konstrukció haszna ehhez képest az, hogy az Európai Bizottság elsőrendű hitelminősítésének köszönhetően jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt a piacról is, mint Magyarország. Az alacsony, most éppen negatív (!) hitelkamatokból Magyarország is részesedhet, ez több százmillió eurós megtakarítást jelent. Ráadásul az az érvelés is sántít, hogy ezeket – hasonlóan az államkötvényekhez – a tagországoknak kell visszafizetniük, erről egyelőre nem született döntés. Az Európai Bizottság – amelynek a következő években kell az ezzel kapcsolatos javaslatait előterjesztenie – arra törekszik, hogy a hosszú lejáratú kötvényeket minél nagyobb arányban, úgynevezett saját forrásból, nem pedig tagállami befizetésekből fedezzék.

A vétófenyegetés és a Fidesz Néppárton belüli pozícióinak gyengülése valószínűleg nem véletlenül esik azonos időszakra – az elvben január elsejével induló hétéves költségvetéssel és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alappal kapcsolatban a végső döntést a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón kellene meghozni. Ám abban az esetben, ha a kifizetésekhez fűzött jogállamisági feltételrendszer miatt ezt a lengyel és a magyar kormány megakasztja, az nem csak Magyarország számára jelenthet forrásvesztést, de azzal is járhat, hogy tovább csúszik a támogatások fizetése. Ezért is van az, hogy a Néppártot a pénzkérdés jobban izgatja a Fidesznél. De hogy minden mindennel összefügg, azt igazolja az is, hogy Orbán Viktor a Manfred Webernek írt levelét nem a Fidesz elnökeként, hanem Magyarország miniszterelnökeként küldte el.

Although we do not agree on the issue of #migration, we have common values, so PM #Orbán suggested a new form of structured but loose cooperation with @EPPGroup. pic.twitter.com/u0iRhtJoi2

— FideszEP (@FideszEP) December 7, 2020