Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Bloomberg varsói és budapesti kormányzati körökre hivatkozik, a megállapodásról azonban részleteket nem árultak el. Azokat ugyanis még csak három kormány hagyta jóvá, a többi 24-nek is bele kell egyeznie. A Deutsche Welle azonban már több információt közölt az alkuról. Forrásaik szerint három összetevője van a megegyezésnek:
A jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt ellátják egy záradékkal, amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére).
Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez jelenleg is szerepel a javaslatban, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest.
- A jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet.
Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől.
Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e ezzel, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni.
Megkérdeztük a kormányt, hogy megerősítik-e a megállapodás tényét, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A magyar és a lengyel kormány eddig mereven elzárkózott attól, hogy hozzájáruljon a 2021–2027-es költségvetéshez, illetve a koronavírus utáni helyreállítást segítő alaphoz, miután a tagállamok minősített többséggel (a két kormány ellenszavazatával) elfogadták: a kifizetéseknél alkalmazhatják a jogállamisági feltételrendszert, vagyis ha ezen a téren problémát látnak, elvehetnek megítélt támogatást a tagországoktól. Az elmúlt hetekben intenzív egyeztetéseket folytattak, legutóbb kedd este Varsóban egyeztetett Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kérdésről.
A megállapodást korábban már belengette a mostani megállapodásról is beszámoló lengyel kormányfő-helyettes, Jaroslaw Gowin, akkor Budapest és Varsó is cáfolta a hírt. (A Gowin által felvetett megoldás ugyanakkor megegyezik a mostani záradékkal.)
Az ellentmondás hátterében a lengyel kormány két pártja közötti feszültség van, ami nem enyhül, mert a Zbigniew Ziobro vezette kisebbik kormánypárt azzal fenyegetőzik, hogy kilép a koalícióból, ha nincs vétó. Ez pedig a kormány parlamenti többségének megszűnését jelentené, de e pillanatban kevesen veszik komolyan.
Az összesen 1800 milliárd eurós forrásról a jelenlegi menetrend szerint az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója hivatott dönteni, az uniós alapszerződés alapján ehhez egyhangú egyetértés szükséges. Magyarország összesen 14 ezer milliárd forintra számíthat a két keretből a következő hét évben.
Arról, mi a vita tétje és hogy miért nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak a kormány érvei, ebben a cikkben írtunk bővebben:
Elmagyarázzuk, hol tart most az Orbán-EU-meccs
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza?
