A világjárvány óta is öntik a pénzt a fosszilis energiahordozókba a G7 országok

A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.

  • hvg.hu hvg.hu
A világjárvány óta is öntik a pénzt a fosszilis energiahordozókba a G7 országok

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

Zöld újraépítést célzó ígéretek ide, vagy oda, sokkal több pénzt tettek a fosszilis energiaiparba a G7-ek, mint a megújulókba – állítja a Cleaning up their act? jelentés, amit három szervezet, a Tearfund, az IISDI és az ODI készített. Azt vizsgálták meg, hogy 2020. január 1-je és 2021. március 3-a között milyen irányelveket hozott Ausztrália, Kanada, Franciaország, India, Olaszország, Japán, Németország, Dél-Korea, Dél-Afrika, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az energiatermelésre és a fogyasztásra vonatkozóan.

A jelentés fő megállapításai:

  • Annak ellenére, hogy „jobban építik vissza”, több pénzt fektettek a G7 országok fosszilis, mint tiszta energiába.
  • A szén, az olaj és a gáz 189 milliárd dolláros támogatást kapott a világjárvány kezdete óta, szemben a megújulók (tiszta) energia 147 milliárd dolláros támogatásával.
  • Ráadásul a pénz döntő része, több mint 80 százaléka minden megkötés, azaz szennyezéscsökkentésre vonatkozó zöld feltétel nélkül adták, így főleg a legszennyezőbb szektorok kapták.
  • A COVID-19 okozta válság kezelésére fordított összegek mindössze 10 százaléka jutott megújuló energiára vagy energiahatékonyságra.

A jelentés már csak azért is elgondolkodtató, mert a G7 országok vezetői idén májusban egyeztek meg abban, hogy visszaszorítanák a fosszilis tüzelőanyagokat.