Egy új kutatás szerint ha az EU el szeretné érni a klímacélokat, akkor a villamosenergia-hálózatokat kellene fejlesztenie, és ennek a költségei is jelentősen csökkenthetők, ha figyelembe veszik a helyi megújuló energiaforrásokat.
Az első fagyokkal megkezdődött a madáretetési szezon, amiben sokan aktívan részt vesznek. A Magyar Madártani Egyesület abban segít, mivel, illetve mivel ne etessük a madarakat.
Számos termékből a fenntarthatóbb drágább és így dilemmázhatunk, hogy a Föld vagy a pénztárcánk. A vegyszermentes takarítás azonban nem ilyen. Külföldön és itthon is egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik a bolti tisztítószereket és ők maguk keverik ki ezeket. Munkácsi Brigittával, a Levendula és ecet című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Nem a poloskák és szúnyogok, hanem növények inváziója is súlyos gondokat okoz. Ráadásul sokkal többről van szó, mint a kertészkedők bosszúságáról. Allergia, égési sérülések és árvízveszély: a hazai természetvédelem legnagyobb kihívása a biológiai invázió. És egyelőre úgy tűnik, vesztésre állunk.
A legtöbben elektromos és elektronikai készülékek, mobiltelefonok és laptopok javítására használják fel a támogatást.
Egy olasz biológus szerint a vonóhálós halászat olyan pusztítást végez, mintha bombával halásznának.
Tavaly pozitív trendek indultak el, a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok válságcsökkentő intézkedései azonban korántsem a klímavédelmet szolgálták.
A tél nem a kertészkedés időszaka, de még aki a balkonon kertészkedne, azt sem segíti a napfény hiánya és a hideg idő. Nem lehetetlen azonban ilyenkor sem az, hogy friss fűszernövény, zöldség teremjen otthon, ehhez kínálunk ötleteket.
Nagyok a különbségek: egy új kutatás arra világít rá, hogy az emberek csupán 4 százaléka repül egyáltalán külföldre, a legnagyobb kibocsátók viszont annál többet.
Egy kutatóintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lenne karbonsemleges az Európai Unió, összességében csak kiszervezik a határokon túlra a szennyezést és a kibocsátást.
Egy újabb kutatás jutott arra az eredményre, hogy a világjárvány miatt nem kezdenek el fenntarthatóbban élni az emberek.
Mi a zöldek álláspontja az európai klímatörvényről? Thomas Waitz, európai parlamenti képviselő és az Európai Zöld Párt (EGP) társelnökének és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnökének véleménycikke.
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a hamarabb kelnek ki a lárvák, emiatt azonban nem jutnak elég élelemhez a fiókák. Több madárfajt emiatt akár a kihalás is fenyegethet.
A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.
Bár már régóta kísérletezett a gyorsétteremlánc a növényi alapú, szójapogácsás burgerekkel, eddig ők voltak az egyetlenek, akiknek nem szerepelt az állandó kínálatában vega burger.
A változó éghajlat tragikus hatással van a szőlészetekre, azonban egy magyar kutató ötletének köszönhetően a jövőben is ihatunk majd bort.
Az invazív növények nem csak az árvizek kockázatát növelik, de allergiát is okoznak.
Rohamos gyorsasággal pusztult Ausztrália élővilága az elmúlt időszakban, ezért a tudósok szerint reményre ad okot, hogy két új emlősfajt is felfedeztek.
