Kenyérmaradékokból készít kézműves sört egy brit sörfőző
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a hamarabb kelnek ki a lárvák, emiatt azonban nem jutnak elég élelemhez a fiókák. Több madárfajt emiatt akár a kihalás is fenyegethet.
A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.
Bár már régóta kísérletezett a gyorsétteremlánc a növényi alapú, szójapogácsás burgerekkel, eddig ők voltak az egyetlenek, akiknek nem szerepelt az állandó kínálatában vega burger.
A változó éghajlat tragikus hatással van a szőlészetekre, azonban egy magyar kutató ötletének köszönhetően a jövőben is ihatunk majd bort.
Az invazív növények nem csak az árvizek kockázatát növelik, de allergiát is okoznak.
Rohamos gyorsasággal pusztult Ausztrália élővilága az elmúlt időszakban, ezért a tudósok szerint reményre ad okot, hogy két új emlősfajt is felfedeztek.
Tizennégyezer bejelentés alapján készült el az ország poloskatérképe.
Óriási különbség van aközött, hogy az emberek mit gondolnak és hogy végeredményben mit is csinálnak, ha klímavédelemről van szó.
Egy váza elkészítéséhez körülbelül 300 cigarettacsikket használt fel egy indiai formatervező.
A nagyipari halászat közben nem csak azokat a tengeri élőlényeket fogják ki, amelyeket szeretnének, hanem rengeteg védett és veszélyeztetett élőlény is elpusztul eközben.
Magyarország nincs aközött a hét ország között, amelyek a legszennyezőbb módon nyernék a villamosenergiát 2030-ig.
A kutatók szerint nagyon fontos, mit esznek az iskolás korú gyerekek, ugyanis ez nem csak a fejlődésüket befolyásolja, de életük végéig kihat az egészségükre is.
A húsnál és a növényi fehérjénél is fenntarthatóbb és egészségesebb lenne a tudósok szerint, ha légylárvát ennénk.
Az okosvárosról a legtöbbeknek a technológia és az adat jut eszébe, a hollandoknak viszont egy fánk. Kreatív ötletek az élhetőbb városokért.
A hazai közétkeztetés igen kevés pénzből gazdálkodik, ám a szakértők szerint ennek nem kellene megakadályoznia azt, hogy egészségesebb, akár bioélelmiszereket használjanak fel az ételek elkészítésénél. Ehhez elsősorban a beszerzési módokon kellene változtatni, de jó lenne átalakítani a fogyasztók ízlését is.
A hegyvidéki hótakaró különösen érzékeny az éghajlatváltozásra. A havas sportok kedvelői jól tudják, hogy a hóbiztos helyek kincset érnek – azonban az éghajlat változásával úgy tűnik, a „hóbiztos” sem biztos többé, sőt, a század végére valószínűleg a ma üzemelő síparadicsomok többsége is bezárhatja kapuit.
Németország importálna is hidrogént, ammónia formájában és vezetékrendszert is kiépítenének a terveik szerint, hogy megújuló energiaforrásokból előállított hidrogént tudjanak behozni az országba.
A texasi egyetem mérnökei egy olyan új eszközt dolgoztak ki, ami vizet nyer ki a levegő páratartalmából, majd azzal öntözi a növényeket.