szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amíg nálunk törvénnyel szabályozzák a csomagolások visszaváltását, Tom Szaky a legnagyobb multicégeket tereli zöldebb útra az újratölthető csomagolásaival. A magyar származású milliárdos hulladékból épített cégbirodalmat, az újrahasznosítás egyik úttörője az egész világon, vele beszélgettünk a csomagolásokról, és arról, mi kell ahhoz, hogy az emberek ráébredjenek a környezettudatosság fontosságára.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

„Abban vagyunk mi emberek igazán jók, hogy csak magunkra gondoljunk” – első ránézésre nem túl felemelő gondolattal indít Tom Szaky, amikor arról kérdezzük, tapasztalatai szerint hogyan viszonyulnak az emberek a környezet problémáihoz.

A magyar születésű, szüleivel négyéves korában Kanadába emigráló, ma már az USA-ban élő 38 éves szakember abban hisz, hogy a chipses zacskó, a kávékapszula, de még a cigerattahamu is potenciális pénzkereseti forrás – és ezt mára milliárdos vagyona igazolta is. Szaky vagyonát a 2001-ben, a Princeton hallgatójaként alapított, hulladék újrahasznosításával foglalkozó cégével, a TerraCycle-lel alapozta meg. Mára a világ több mint 20 országában működik a társaság, amely a világ egyik vezetője a hagyományosan nem újrahasznosítható hulladékok gyűjtésében és feldolgozásában.

Tom Szaky karrierje lépéseiről – a kóláspalackba töltött gilisztaürüléktől a TerraCycle üzleti modelljéig – egy korábbi, vele készült interjúnkban mesélt:

Gilisztaürülékből milliárdok

A Forbes a világ legégetőbb problémáival küzdő vállalkozók elitjébe sorolja Tom Szaky magyar származású vállalkozót, aki vallja: a csokipapír, a chipses zacskó, a kávés kapszula, de még a cigarettahamu is újrahasznosítható, sőt potenciális pénzkereseti forrás. Minden a kóláspalackba töltött gilisztaürülékkel kezdődött. Interjú a TerraCycle alapítójával.

Azóta 2019-ben új irányt vett a cég. Ekkor indult, 2020 októberétől pedig a Procter & Gamble-lel működik együtt a betétdíjra épülő rendszere, a Loop. A rendszerben részt vevő cégek termékeit újratölthető csomagolásban vehetik meg, ezeket pedig a cég gyűjti vissza és tölti újra. Mára 80 világcég 400 terméke érhető el így. A Loop az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban már működik: Franciaországban például az egyik legnagyobb áruházlánc, a Carrefour polcain a Loop által csomagolt termékek közül válogathatunk. Jövőre Kanadában, Japánban, Németországban és Ausztráliában is elindítják a rendszert, az alapító reményei szerint pedig Magyarországra sem kell majd sokáig várni erre.

Sikerei ellenére úgy látja, hogy

a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket az emberek egójához kell igazítani.

Mint mondja, a fenntarthatóság, a hulladék csökkentése és a klímaváltozás elleni küzdelem ugyan egyre nagyobb teret kap a médiában is, az már más kérdés, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket, és mit hajlandók megtenni érte. Az emberek többségét nem a környezet védelme motiválja abban, hogy fenntarthatóbban éljenek. Hanem csakis saját maguk. „Gondoljunk csak a bioélelmiszerekre. A gazdák azért kezdték el így művelni a földeket, mert ez jobb a növényeknek és rovaroknak. De nem ezért vesznek az emberek bioélelmiszereket. Hanem mert ez jobb nekik. Önzők vagyunk” – mondja.

A helyzet azonban reménykeltő, bár ehhez nagyon sok kellett. "Most értünk el odáig, hogy a klímaváltozás és a rengeteg hulladék már visszacsap ránk, így elkezdett az ember is lassan felébredni. Minden nap egy kicsit többen kezdenek el ezzel a kérdéssel foglalkozni. Lassan a világ összes embere érzi már azokat a problémákat, amiket ezek okoznak” – mondja. Példaként az idén az Amerikai Egyesült Államokban pusztító erdőtüzeket hozza fel: „Ha leég a házad, akkor tényleg elkezdesz azon gondolkodni, hogy ezt mi okozhatta. Ha egyre több hír szól arról, hogy a tengerek, óceánok tele vannak műanyaggal, akkor felfigyelnek erre az emberek.”

Tom Szaky
©

Szaky szerint a környezettudatosság apránként jön elő. Az emberek elsőként a szeméttel akarnak kezdeni valamit, mert az szemmel látható, kézzel fogható. Ezután esznek mondjuk kevesebb húst, vagy ülnek biciklire. „A gond az, hogy túl lassan ébredünk fel. Csak az a baj, hogy még sok negatívum fog érni minket, mire tényleg ráeszmélünk ezeknek a fontosságára” – véli.

A szakember szerint két lehetőségünk van a fenntarthatatlan fogyasztásunkkal kapcsolatban. „Az egyik, ami a cégek felelőssége, hogy az adott termékek kevesebb kárt okozzanak. A másik pedig, amit a fogyasztók tehetnek, hogy kevesebb terméket vesznek” – állítja. És meglátása szerint mind a kettőre ugyanúgy szükség van.

A Loop-rendszerre érkezett eddigi visszajelzések alapján három dolog igazán fontos, és ezeken áll vagy bukik, hogy használják-e, elfogadják-e az emberek. Ez a három szempont, hogy a megoldás legyen egyszerű, olcsó, és lássanak meg benne további előnyös tulajdonságokat. „Az utóbbit a legkönnyebb teljesíteni: maga az újrahasznosítható palack szép, ha pedig ezt használod, véded a környezetet. Ugyanazt az árat biztosítani már nehezebb, mert ahhoz, hogy ne legyen drágább egy fenntartható megoldás, nagy cégek és nagy mennyiségek is kellenek. A legnehezebb azonban az egyszerűség, mert

valamit lazán a szemétbe dobni a világ egyik legegyszerűbb dolga.”

©
Csomagolásmentesség, újrahasznosítás vagy újratöltés?

Szaky szerint ezért fontos, hogy minél egyszerűbb megoldást kínáljon. „A samponok esetében például nem sok embernek van ideje azzal tölteni a napját, hogy utánaolvasson, hogyan tudja a legkörnyezetbarátabb módon megmosni a haját” – mutat rá. Ezért a cégek felelőssége szerinte, hogy alternatívákat kínáljanak erre.

Több különböző lehetőség rajzolódik ki, hogyan csökkenthetnénk a szűz (tehát a közvetlenül kőolajszármazékból készülő) műanyagból eredő hulladékot. Az egyik irány, hogy csomagolásmentesen, szilárd formában veszünk meg: gondoljunk csak a Lush samponkorongjaira és tusfürdő tömbjeire.

A csomagolásmentesség legnagyobb előnye, ami a neve is: hogy nem keletkezik hulladék, mert nincs csomagolás. „Több munka azonban így hajat mosni és nincs is rajta minden információ a terméken, emiatt a nagy üzletláncoknál nem, csak saját üzletben, személyes jelenléttel lehet eladni. Alapvetően okos dolog, ha valami nincs becsomagolva, de ügyelni kell arra, hogy például ne változzanak meg a termék tulajdonságai a levegő páratartalma miatt. Vagyis kérdés, hogy a csomagolásmentesség minél működik és minél nem” – magyarázza.

Egy másik lehetőség, hogy újratölthető formában veszünk például sampont. Ezt újratölthetjük mi magunk az üzletekben (ezt a megoldást sikeres teszt után a csehországi Rossmannokban már bevezették, ahogyan az ausztriai DM-ekben is), vagy végezheti egy másik cég, ahogy a Loop is csinálja: a számtalanszor felhasználható csomagolást visszagyűjtik, ők tisztítják, majd töltik újra. Készülhet maga a csomagolás természetes alapanyagokból, de szintén erőteljes irány, hogy újrahasznosított a csomagolás. És találunk már egyenesen szén-dioxidból készített samponos flakont is.

Szép dolog az utántölthető kozmetikum, de ki felel azért, ha bajt okoz?

Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.

Szerinte az újratölthető csomagolás egyik előnye, hogy szép. "Sokan, ha folyékony szappant vesznek, azt áttöltik otthon a fürdőszobában egy szebb adagolóba, és kidobják az eredeti műanyagot” – mondja. Ennek persze megvannak a maga korlátai, hiszen a dekorkozmetikumok esetében már nem lehet újratölthető csomagolást fejleszteni. A Procter & Gamble samponoknál az egyik kihívás az volt, hogy ha hónapokig áll a sampon az alumíniumcsomagolásban, beindul-e bármilyen kémiai reakció. A tesztjeik azonban igazolták, hogy nem változik meg a sampon. „A Coca-Cola több kutatást is végzett, hogy változik-e a kóla újratölthető üveg, alumínium és műanyag csomagolásban. És beigazolódott, hogy a kóla íze is akkor a legjobb, ha az újból felhasználható üvegpalackból töltik ki. De a világ egyik vezető illatgyártó cége is arra az eredményre jutott, hogy az újratölthető csomagolás a legjobb a samponok, mosószerek illata szempontjából is. Így a legtartósabb” – mondja.

„Nyilván a legfenntarthatóbb az, ha nem veszünk semmit. Ennél jobb, ha az adott termék csomagolását újból fel lehet használni és nem kell egy újat legyártani. Ezután jön, ha újból felhasználható például a sampon csomagolása, majd a legvégén, ami a legrosszabb, ha nem újrahasznosítható és így ténylegesen hulladékként végzi” – rangsorolja a lehetőségeket a Loop alapítója. Azt viszont fontosnak tartja, hogy nincs olyan lehetőség, ami egyedüli megoldást kínál a problémákra. „A leggyakoribb, hogy újrahasznosított alapanyagból készül a csomagolás. Ennél azonban fontosabb, hogy az adott országban mit tudnak helyben kezdeni a hulladékkal. „A hulladékgazdálkodó cég csak azt az anyagot fogja újrahasznosítani és feldolgozni, amiből pénzt lehet csinálni” – mutat rá.

©

A pénzünk? Szavazat

Tom Szaky szerint a fenntarthatóbb megoldások közül végső soron a fogyasztók döntik majd el, melyik lesz a nyerő. „Ha sokan megvesznek egy fenntarthatóbb csomagolást, akkor a cég még többet gyárt belőle. Ha ő is ilyet kínál, a versenytársa lemásolja. Ezért a cég még jobbal fog előállni” – magyarázza.

Végső soron azonban abban hisz Tom Szaky, hogy csomagolás ide vagy oda, a sampon a legfontosabb. „Az egyik szempont, hogy honnan jönnek az összetevők, és hogyan készül maga a termék. Az is fontos, hogy mit csinál a termék a testtel, okoz-e bármilyen kárt. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy minden sampon a lefolyón keresztül a környezetbe, a szennyvízbe kerül” – hangsúlyozza. Ez mind fontosabb, mondja, mint hogy összességében mi történik magával a palackkal.

Dobos Emese Gazdaság

Szép dolog az utántölthető kozmetikum, de ki felel azért, ha bajt okoz?

Néhány nap alatt 34 ezren írták alá azt az online petíciót, amely el szeretné érni, hogy legyenek utántöltő automaták a legnagyobb magyarországi drogériákban. A csomagolásmentességre törekvés számos iparágban megjelenik, de vajon milyen korlátai vannak és mennyire valósítható meg itthon?

A hűvös szenvedély mestere – 100 éve született Mészöly Miklós

A hűvös szenvedély mestere – 100 éve született Mészöly Miklós

Melania Trump lett a legkevésbé népszerű first lady

Melania Trump lett a legkevésbé népszerű first lady

Rabosították A Város Mindenkié aktivistáit, mert a járdára festettek

Rabosították A Város Mindenkié aktivistáit, mert a járdára festettek