„Abban vagyunk mi emberek igazán jók, hogy csak magunkra gondoljunk” – első ránézésre nem túl felemelő gondolattal indít Tom Szaky, amikor arról kérdezzük, tapasztalatai szerint hogyan viszonyulnak az emberek a környezet problémáihoz.

A magyar születésű, szüleivel négyéves korában Kanadába emigráló, ma már az USA-ban élő 38 éves szakember abban hisz, hogy a chipses zacskó, a kávékapszula, de még a cigerattahamu is potenciális pénzkereseti forrás – és ezt mára milliárdos vagyona igazolta is. Szaky vagyonát a 2001-ben, a Princeton hallgatójaként alapított, hulladék újrahasznosításával foglalkozó cégével, a TerraCycle-lel alapozta meg. Mára a világ több mint 20 országában működik a társaság, amely a világ egyik vezetője a hagyományosan nem újrahasznosítható hulladékok gyűjtésében és feldolgozásában.

Tom Szaky karrierje lépéseiről – a kóláspalackba töltött gilisztaürüléktől a TerraCycle üzleti modelljéig – egy korábbi, vele készült interjúnkban mesélt:

Azóta 2019-ben új irányt vett a cég. Ekkor indult, 2020 októberétől pedig a Procter & Gamble-lel működik együtt a betétdíjra épülő rendszere, a Loop. A rendszerben részt vevő cégek termékeit újratölthető csomagolásban vehetik meg, ezeket pedig a cég gyűjti vissza és tölti újra. Mára 80 világcég 400 terméke érhető el így. A Loop az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban már működik: Franciaországban például az egyik legnagyobb áruházlánc, a Carrefour polcain a Loop által csomagolt termékek közül válogathatunk. Jövőre Kanadában, Japánban, Németországban és Ausztráliában is elindítják a rendszert, az alapító reményei szerint pedig Magyarországra sem kell majd sokáig várni erre.

Sikerei ellenére úgy látja, hogy

a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket az emberek egójához kell igazítani.

Mint mondja, a fenntarthatóság, a hulladék csökkentése és a klímaváltozás elleni küzdelem ugyan egyre nagyobb teret kap a médiában is, az már más kérdés, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket, és mit hajlandók megtenni érte. Az emberek többségét nem a környezet védelme motiválja abban, hogy fenntarthatóbban éljenek. Hanem csakis saját maguk. „Gondoljunk csak a bioélelmiszerekre. A gazdák azért kezdték el így művelni a földeket, mert ez jobb a növényeknek és rovaroknak. De nem ezért vesznek az emberek bioélelmiszereket. Hanem mert ez jobb nekik. Önzők vagyunk” – mondja.

A helyzet azonban reménykeltő, bár ehhez nagyon sok kellett. "Most értünk el odáig, hogy a klímaváltozás és a rengeteg hulladék már visszacsap ránk, így elkezdett az ember is lassan felébredni. Minden nap egy kicsit többen kezdenek el ezzel a kérdéssel foglalkozni. Lassan a világ összes embere érzi már azokat a problémákat, amiket ezek okoznak” – mondja. Példaként az idén az Amerikai Egyesült Államokban pusztító erdőtüzeket hozza fel: „Ha leég a házad, akkor tényleg elkezdesz azon gondolkodni, hogy ezt mi okozhatta. Ha egyre több hír szól arról, hogy a tengerek, óceánok tele vannak műanyaggal, akkor felfigyelnek erre az emberek.”

Szaky szerint a környezettudatosság apránként jön elő. Az emberek elsőként a szeméttel akarnak kezdeni valamit, mert az szemmel látható, kézzel fogható. Ezután esznek mondjuk kevesebb húst, vagy ülnek biciklire. „A gond az, hogy túl lassan ébredünk fel. Csak az a baj, hogy még sok negatívum fog érni minket, mire tényleg ráeszmélünk ezeknek a fontosságára” – véli.

A szakember szerint két lehetőségünk van a fenntarthatatlan fogyasztásunkkal kapcsolatban. „Az egyik, ami a cégek felelőssége, hogy az adott termékek kevesebb kárt okozzanak. A másik pedig, amit a fogyasztók tehetnek, hogy kevesebb terméket vesznek” – állítja. És meglátása szerint mind a kettőre ugyanúgy szükség van.

A Loop-rendszerre érkezett eddigi visszajelzések alapján három dolog igazán fontos, és ezeken áll vagy bukik, hogy használják-e, elfogadják-e az emberek. Ez a három szempont, hogy a megoldás legyen egyszerű, olcsó, és lássanak meg benne további előnyös tulajdonságokat. „Az utóbbit a legkönnyebb teljesíteni: maga az újrahasznosítható palack szép, ha pedig ezt használod, véded a környezetet. Ugyanazt az árat biztosítani már nehezebb, mert ahhoz, hogy ne legyen drágább egy fenntartható megoldás, nagy cégek és nagy mennyiségek is kellenek. A legnehezebb azonban az egyszerűség, mert

valamit lazán a szemétbe dobni a világ egyik legegyszerűbb dolga.”

Szaky szerint ezért fontos, hogy minél egyszerűbb megoldást kínáljon. „A samponok esetében például nem sok embernek van ideje azzal tölteni a napját, hogy utánaolvasson, hogyan tudja a legkörnyezetbarátabb módon megmosni a haját” – mutat rá. Ezért a cégek felelőssége szerinte, hogy alternatívákat kínáljanak erre.

Több különböző lehetőség rajzolódik ki, hogyan csökkenthetnénk a szűz (tehát a közvetlenül kőolajszármazékból készülő) műanyagból eredő hulladékot. Az egyik irány, hogy csomagolásmentesen, szilárd formában veszünk meg: gondoljunk csak a Lush samponkorongjaira és tusfürdő tömbjeire.

A csomagolásmentesség legnagyobb előnye, ami a neve is: hogy nem keletkezik hulladék, mert nincs csomagolás. „Több munka azonban így hajat mosni és nincs is rajta minden információ a terméken, emiatt a nagy üzletláncoknál nem, csak saját üzletben, személyes jelenléttel lehet eladni. Alapvetően okos dolog, ha valami nincs becsomagolva, de ügyelni kell arra, hogy például ne változzanak meg a termék tulajdonságai a levegő páratartalma miatt. Vagyis kérdés, hogy a csomagolásmentesség minél működik és minél nem” – magyarázza.

Egy másik lehetőség, hogy újratölthető formában veszünk például sampont. Ezt újratölthetjük mi magunk az üzletekben (ezt a megoldást sikeres teszt után a csehországi Rossmannokban már bevezették, ahogyan az ausztriai DM-ekben is), vagy végezheti egy másik cég, ahogy a Loop is csinálja: a számtalanszor felhasználható csomagolást visszagyűjtik, ők tisztítják, majd töltik újra. Készülhet maga a csomagolás természetes alapanyagokból, de szintén erőteljes irány, hogy újrahasznosított a csomagolás. És találunk már egyenesen szén-dioxidból készített samponos flakont is.

Szerinte az újratölthető csomagolás egyik előnye, hogy szép. "Sokan, ha folyékony szappant vesznek, azt áttöltik otthon a fürdőszobában egy szebb adagolóba, és kidobják az eredeti műanyagot” – mondja. Ennek persze megvannak a maga korlátai, hiszen a dekorkozmetikumok esetében már nem lehet újratölthető csomagolást fejleszteni. A Procter & Gamble samponoknál az egyik kihívás az volt, hogy ha hónapokig áll a sampon az alumíniumcsomagolásban, beindul-e bármilyen kémiai reakció. A tesztjeik azonban igazolták, hogy nem változik meg a sampon. „A Coca-Cola több kutatást is végzett, hogy változik-e a kóla újratölthető üveg, alumínium és műanyag csomagolásban. És beigazolódott, hogy a kóla íze is akkor a legjobb, ha az újból felhasználható üvegpalackból töltik ki. De a világ egyik vezető illatgyártó cége is arra az eredményre jutott, hogy az újratölthető csomagolás a legjobb a samponok, mosószerek illata szempontjából is. Így a legtartósabb” – mondja.

„Nyilván a legfenntarthatóbb az, ha nem veszünk semmit. Ennél jobb, ha az adott termék csomagolását újból fel lehet használni és nem kell egy újat legyártani. Ezután jön, ha újból felhasználható például a sampon csomagolása, majd a legvégén, ami a legrosszabb, ha nem újrahasznosítható és így ténylegesen hulladékként végzi” – rangsorolja a lehetőségeket a Loop alapítója. Azt viszont fontosnak tartja, hogy nincs olyan lehetőség, ami egyedüli megoldást kínál a problémákra. „A leggyakoribb, hogy újrahasznosított alapanyagból készül a csomagolás. Ennél azonban fontosabb, hogy az adott országban mit tudnak helyben kezdeni a hulladékkal. „A hulladékgazdálkodó cég csak azt az anyagot fogja újrahasznosítani és feldolgozni, amiből pénzt lehet csinálni” – mutat rá.

A pénzünk? Szavazat

Tom Szaky szerint a fenntarthatóbb megoldások közül végső soron a fogyasztók döntik majd el, melyik lesz a nyerő. „Ha sokan megvesznek egy fenntarthatóbb csomagolást, akkor a cég még többet gyárt belőle. Ha ő is ilyet kínál, a versenytársa lemásolja. Ezért a cég még jobbal fog előállni” – magyarázza.

Végső soron azonban abban hisz Tom Szaky, hogy csomagolás ide vagy oda, a sampon a legfontosabb. „Az egyik szempont, hogy honnan jönnek az összetevők, és hogyan készül maga a termék. Az is fontos, hogy mit csinál a termék a testtel, okoz-e bármilyen kárt. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy minden sampon a lefolyón keresztül a környezetbe, a szennyvízbe kerül” – hangsúlyozza. Ez mind fontosabb, mondja, mint hogy összességében mi történik magával a palackkal.