Nem kellene egyáltalán fejleszteni a gázinfrastruktúrát az Európai Unióban, egyrészt, mert a jelenlegi kapacitások sem kihasználtak, másrészt egyre csökken az igény a földgázra, 2050-re pedig teljesen el fog laposodni – állapította meg az Artelys, egy energiaügyekkel foglalkozó agytröszt, amely egy új jelentésben azokat a lehetőségeket vizsgálta meg, hogy az EU-nak milyen energetikai hálózatokat kellene támogatnia, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 fok alatt tudják tartani.

Nagyon eltérőek a vélemények arról, hogy reálisan milyen erőforrásokra tudna és kellene támaszkodnia az EU-nak ahhoz, hogy globálisan 1,5 fok alatt tudják tartani a hőmérséklet-emelkedést, amennyiben szeretne eleget tenni a párizsi klímaegyezményben foglaltaknak. A Climate Transparency múlt heti jelentése pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb gazdasággal rendelkező G20 országok is a gazdaságélénkítő intézkedésekkel sokkal inkább a fosszilis tüzelőanyagokat támogatták, mintsem a megújuló, zöld energiát.

Az Artelys jelentésének további megállapításai:

• A meglévő gázvezeték kapacitást részben át lehet állítani hidrogénszállításra, amelynek elsősorban a nehéziparban egyre nagyobb szerepe lesz.
• A villamosenergia-infrastruktúrába kellene több pénz fektetnie, mégpedig nagyjából 60-80 milliárd eurót, de itt a költségek csökkenthetőek azzal is, ha minél nagyobb mértékben veszik figyelembe a helyi megújuló-energiaforrások kapacitását.

Az Európai Bizottság egyébként decemberben jelenti be a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó tervek felülvizsgálásának eredményét. Ez a javaslat kerül majd a parlament elé, így ez a keretrendszer adja az uniós energiaprojektek finanszírozásának hátterét.