„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Ha öt százalékkal emelik a nyugdíjakat, az a félmilliós nyugdíj esetében nagyobb segítség, mint annak esetében, aki minimálnyugdíjból él. Ezért döntöttek az áfa-visszatérítés mellett az általános nyugdíjemelés helyett – magyarázta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Gulyás szerint igazságosabb az, ha egy mindenkit érintő teherben egyenlően segít a kormány.
A miniszter érvelésével nehéz volna vitatkozni, 500 ezer forint 5 százaléka (azaz 25 ezer forint) „nagyobb segítség” valakinek, mint mondjuk 150 ezer forint 5 százaléka (azaz 7,5 ezer forint). Egész pontosan több mint háromszor akkora segítség.
Adódik azonban a kérdés, hogy – e nehezen vitatható érvelés mentén –
a kormány miért nem gondolja azt, hogy a nyugdíjasokon kívül a társadalom más tagjai is „igazságos” „segítséget” érdemelnének?
Várhatóan a nyugdíjasok áfa-visszatérítésével párhuzamosan lép ugyanis életbe a háromgyerekes nők szja-mentessége. Majd következnek a kétgyerekes nők felmenő rendszerben, kezdve jövő januártól a 40 alatti korosztállyal.
A személyi jövedelemadó Magyarországon egykulcsos, mértéke 15 százalék. A mentesség minden többgyerekes nőre vonatkozni fog, kereseti szintjétől függetlenül. Tehát – Gulyás Gergely érvelése alapján –
az szja-mentesség „nagyobb segítség” egy félmilliós keresetű anyának, mint egy minimálbért kereső anyának.
Nyilván – Gulyás Gergely érvelése alapján –
„igazságosabb” volna, ha a többgyerekes nőket „egyenlően” segítené a kormány. Mondjuk az úgynevezett családi pótlék intézményén keresztül,
amelynek az összege nem függ a szülő jövedelmétől. (És amelynek az összege éppenséggel 2008 óta változatlan.)
