Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Elkészítette a Niveus a közép-európai adórendszerek összehasonlítását, és nagyon látványos, mennyire más stratégiákkal próbálkoznak a különböző kormányok egyensúlyozni, hogy az országuk működőképes legyen, de ne kelljen elviselhetetlenül sokat adózni, és még a cégeket is sikerüljön odacsábítani.
A magyar út teljesen egyértelműen az, hogy a vállalatok számára nagyon alacsony adókulcsot kínál az állam, cserébe a kieső pénzt a világrekorder, 27 százalékos általános forgalmi adóból teszi be az államkasszába. Az eredmény látszik is: az egész régióból nálunk adja a költségvetés bevételeinek legkisebb részét, mindössze 5 százalékát a társasági adó, ellenben az áfából érkezik be az összes adó- és járulékbevétel 27 százaléka. Ez utóbbi arány a környékünkről Romániában magasabb, ott a bevétel 34 százalékát adja az áfa. A román állam a magyarnál valamivel több (7 százaléknyi) társasági adót, és a mi 17 százalékunknál lényegesebb kevesebb, csupán 11 százaléknyi személyi jövedelemadót szed be.
Csehország mindenki másétól nagyon eltérő utat választott: ott a társasági adóból jön be kimondottan sok pénz, a teljes bevétel 12 százaléka (minden más országban 5-7 százalék ez az arány), és mások 30-39 százalékos arányánál sokkal több, 46 százalék folyik be a társadalombiztosítási járulékokból. Így viszont meg tudják engedni maguknak, hogy az áfabevétel kevesebb legyen, csupán 21 százalékos.
Lengyelország a régióból az az ország, amely a legkiegyensúlyozottabban osztja el a bevételeit. Ausztria pedig már egy olyan stratégiát választhat, amelyet a gazdag országok engedhetnek meg maguknak: igen magas (26,7 százalékot kitevő) áfabevétel mellett kimondottan sok személyi jövedelemadót szed be – az összes állami bevétel 22,4 százaléka jön a fizetések után, míg a listán második Magyarország 17 százaléknál tart.
