Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
A kereskedők szerint nem indokolt az árrésstop kiterjesztése. Korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket, miközben döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol kicsi az árrugalmasság.
A rendelet célja „a drogériai termékek árának csökkentése a magyar családok védelme érdekében”. A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve döntött.
Kijött egy lista, melyen állítólag azok a háztartási termékek vannak, amelyek árrését befagyasztatná a kormány.
Az árrésstopot csak 17-én vezették be, így az alig befolyásolta az inflációs adatot – a kiskereskedelmi forgalom volumenének változását pedig a KSH az inflációt figyelembe véve számítja. Emellett 2024-gyel ellentétben idén húsvét sem volt márciusban.
Miután Nagy Márton a biztosítókat – is – a szőnyeg szélére állította, a KöBE harmadával csökkenti az alapdíjat.
A pipereholmik, háztartási szerek alig drágulnak, éppenséggel lefele húzzák az inflációt – például ezzel indokolja az OKSZ, miért kellene véget vetni az intézkedésnek, miközben a miniszter épp kibővíteni készül.
Az infláció elindult lefelé, így már nincs szükség az árrésstopra az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint.
Harminc élelmiszer után más termékekre is kiterjeszthetik az árréssapkát, de még élelmiszerekről is szó lehet – jelentette be Nagy Márton.
A „külső körülmények” már a kiskereskedelmi tevékenység folytatását veszélyeztetik.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – véli Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója.
Az árréstop bevezetése után nagyot esett a laktózmentes tejtermékek ára.
Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
Tíz termék, három ország: hogyan viszonyulnak a román és az osztrák boltok árai a magyar árakhoz az árrésstop korában? A Deutsche Welle megnézte, mennyibe kerül most ugyanaz a bevásárlás Ausztriában, Romániában és Magyarországon.
De most egy kis csúszással jelent meg a rendelet, és csak jövő szombattól hatályos.
A lakosság felé nincs mennyiségi korlátozás, van viszont polccímke a „Tartósan olcsó” termékekre.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrés új szabályait. Azt is rendeletbe írták, hogy tilos lesz elfogynia az árunak.
