Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Az áprilisi adatokban teljes mértékben látszódni fog már az árréssapka inflációs hatása, várakozásunk szerint az infláció 4 százalék, míg az élelmiszer-infláció 5-5,5 százalék közötti szintre mérséklődhet” – közölte az Indexszel Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árakat, ami a februári 5,6 százalékos értékhez képest jelentősen csökkent.
A kiskereskedelmi forgalom március havi adatait csak május 7-én publikálja. Az NGM számításai alapján március egészében nominálisan (tehát az inflációs hatástól nem megtisztítva) csak 2-4 százalékkal nőhetett a kiskereskedelmi költések összege az előző év azonos időszakához képest, míg az áprilisi forgalomnövekedés az eddig látott adatok alapján akár 10-12 százalék is lehet nominálisan.
Az infláció hatásától is megtisztított kiskereskedelmi volumenváltozási statisztika vélhetően nulla, vagy akár negatív tartományba csúszhat márciusban.
Áprilisban azonban a kiskereskedelmi statisztikában az idei év eddigi legdinamikusabb bővülését várja a minisztérium, akár 6-8 százalék körüli szinttel.
Az államtitkár szerint a márciusi, kedvezőtlennek látszó adatok értékelésekor ugyanakkor több olyan tényezőt is fontos lesz figyelembe venni, ami a hivatalos statisztikákat érdemben torzíthatja:
- egyrészt az árrésstop bevezetése,
- másrészt a szakzsargonban húsvéthatásnak nevezett jelenség.
Gerlaki Bence szerint az első problémát az adatok értékelése során az a módszertani sajátosság jelenti, hogy a KSH árstatisztikáinak adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart. Márpedig az árrésstopot március 17-én vezették be. Így bár a hónap második felében már alacsonyabb árakkal találkozhattak a vásárlók, ez a hónap 20. napjáig mért inflációban csak nagyon mérsékelten tudott megjelenni. És mivel a kiskereskedelmi volumenváltozást a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként számítja a KSH, ezért „a ténylegesnél magasabb havi inflációs szinttel” való osztás a volumenhatást lefelé torzíthatja.
Zárójel: a márciusi inflációs adat publikálásakor az NGM még nem győzött azzal büszkélkedni, hogy az infláció lassulásában milyen nagy szerepe volt az árréssapkának.
Nagy Márton meghallgatása a parlament gazdasági és költségvetési bizottságaiban 2024. december 10.
Veres Viktor
Vagyis az államtitkár szerint a lakosság sokat vásárolt, és az infláció mérséklődött, de – utóbbi – az inflációs statisztikában még nem jelenik meg, ezért mintegy úgy tűnik, mintha volumenében (tavalyi árakon számolva, az inflációt figyelembe véve) nem nőtt volna a fogyasztás.
Jegyezzük meg: nincs olyan, hogy „tényleges inflációs szint”. Az infláció egy statisztikai mutató, amelyet a KSH a nemzetközi/uniós szabályoknak és szabványoknak megfelelően minden hónapban számít. Természetesen a statisztika nincs rá felkészülve – nem is lehet –, hogy egy kormány drasztikusan és egyik napról a másikra, hatósági eszközökkel avatkozik be a piaci árképzésekbe. Egyébként
a politikus magyarázkodása a józan paraszti ész szintjén is sántít, hiszen az intézkedés bevezetéséig, a hónap nagyobb részében létezett egy bizonyos árszint – az volna torzítás, ha a statisztika csak a hónap végére előállított mesterséges árszintet venné figyelembe.
Ami pedig a húsvéthatást illeti: a háztartások a húsvétot megelőző 1-2 hétben jelentős mértékben növelik költéseiket a nagybevásárlásaik során. A húsvét ugyanakkor egy mozgóünnep, tehát nem mindig ugyanarra a napra esik az évek során. 2024-ben a húsvét történetesen március végére esett, míg idén április 20-a környékére. Ez azt jelenti, hogy tavaly márciusban a húsvét miatt sokkal többet költöttek a vásárlók, mint idén márciusban, mert a húsvét előtti 1-2 hetes időszak 2025-ben teljes egészében áprilisra esett.
Bár a hivatalos statisztikában ezt próbálja a KSH kezelni (az adatokat szezonális hatással igazítja),
az államtitkár szerint a kiigazító program csak részlegesen képes azonosítani a húsvéthatást.
Így összességében az NGM állítása szerint a közeljövőben megjelenő márciusi, valamint áprilisi egy-egy havi statisztikai adatok torz képet mutathatnak a tényleges folyamatokról. Ezért érdemes a két hónapot együtt kezelni, ami viszont a korábbi stabil növekedési szintet mutatja éves alapon.
Ez a növekedési szint egyébként stabilnak stabil, és növekedés is, de kirobbanónak korántsem mondható. Különösen ahhoz képest, hogy a reálbérek emelkedésére és a lakossági állampapírok idén év eleji jelentős kifizetéseire tekintve a kormányzati gazdaságpolitika erős felpattanást várt.
