És akkor Pride helyett Lóvé Parádét tartottak Matolcsy Ádámék
Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
A hét legfontosabb közéleti fejleménye az volt, hogy a kormány egy nap alatt átverte az ellenzéki füstgyertyák ködébe burkolózó országgyűlésen a Pride felvonulás ellehetetlenítését célzó, a gyülekezési jogot súlyosan korlátozó törvénymódosítást.
Matolcsy: megstoppolva!
Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy teljesen elterelje a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséről, amely feltárta a Matolcsy György volt jegybankelnök regnálása alatt gründolt alapítványok gazdálkodásának visszásságait. Az ÁSZ súlyos hiányosságokra bukkant a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésében. Megállapításaik lényege, hogy a Pallas Athéné vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. „átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, ráadásul rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának, Ádámnak környezetéhez kötődő cégek.
Az ÁSZ feljelentést tett a jelentésben feltárt problémák miatt. És már nyomoznak is az ügyben – közölte a Legfőbb Ügyészség. A feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban.
A hét eseménye volt az is, hogy magyarázatra és lemondásra szólította fel a kecskeméti ellenzék a város fideszes vezetőit, miután a helyi egyetemnél mintegy 130 milliárd forint sorsa vált bizonytalanná az irányításuk alatt. A várost immár több mint 10 éve irányító polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, Gaál József alpolgármester és az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor pedig az alapítvány kuratóriumának tagja.
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelője által vélhetően túlárazva megszerzett lengyel cégből Tiborcz István bizalmasa egy nappal azelőtt távozott, hogy kijött volna az ÁSZ jelentése. A távozó illető Szécsényi Bálint, a felügyelőbizottság tagja, akit Tiborcz István miniszterelnöki vej bizalmasaként tartanak számon: a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Gránit Bank többségi részesedést szerzett a Szécsényi által vezetett Equilor Befektetési Zrt-ben, és ő vette meg Tiborcz egyik budai házát is tavaly.
A hét képe
Árrések: megstoppolva!
Az új jegybankelnök, Varga Mihály, az ÁSZ-jelentés és a folyamatban lévő nyomozás mellett a jegybank-alapítványi üzelmeknek alighanem végük. A kormány az áremeléseknek is igyekszik véget vetni, erre hivatkozva vezetett be árréssapkát 30 élelmiszertermék-körre.
A nemzetgazdasági miniszter egy kedd reggeli sajtótájékoztatón azt mondta: az intézkedés hatálya alá 30 termékkör 1000 terméke tartozik, és 760 termék esetében tapasztaltak árcsökkenést, átlagosan 16 százalékos mértékben, de ez „tovább növekedhet”. Az átlagos árcsökkenés nagyobb a kormány várakozásainál, ami előzetesen 10 százalékos csökkenésre számított. „Azt kérjük a beszállítókkal való tárgyalásainkon, hogy mostantól ne emeljenek árat. Ha ezt nem teszik meg, akkor esetükben is beavatkozik a kormány” – mondta baljósan Nagy Márton.
Nagy Márton nem csak az élelmiszeripari beszállítókat fenyegette meg egyébként. A nemzetgazdasági miniszter a közösségi médiában mondta el, hogy a gyorsan dráguló bankolás ügyében mi tartana kívánatos szintnek: “Szeretnénk, ha egy indokoltnak megfelelő szintre vissza tudnánk szorítani ezeket a díjakat, ez valahol a 2024 vége, 2025. január közepi szintek lehetnek. Célunk az, hogy a bankolás költségei méltányosak legyenek.”
Kinek a fáj leginkább a rése?
A kormány elégedettnek tűnik az árréssapkával, ugyanez igaz a kiskereskedőkre. Dolgozóinak írt levelében panaszkodott az árrésstopra a Spar. „Az elmúlt években ez már a sokadik olyan intézkedés, amely a működésünket nagyban megnehezíti, miközben 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a Spar veszteséges volt” – olvasható a levélben, amit Heiszler Gabriella, elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató jegyez. Azt is elmagyarázzák a dolgozóknak, hogy „az óriási kommunikációs zajban fontos megérteni, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10% árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5% marad csupán.” A vezetők szerint ez mindössze arra elég, hogy az árut eljuttassák a boltokba, ám semmilyen fedezetet nem biztosít a bérköltségekre, a piaci áron fizetett rezsiköltségekre, a további közterhekre, vagy az üzletek bérleti díjára.
Néhány bolt az árrésstopra reagálva mennyiségi korlátozást vezetett be az érintett termékekre, mások pedig nem adnak belőle a számlás – vagyis céges – vásárlóknak.
A boltok legalább marketingszempontból igyekszenek kihozni a legtöbbet az árrésstopból. Először a Lidl vezetett be polccímkét a „Tartósan olcsó” termékekre. A korábbi árstop idején a kormány arra is kötelezte a boltokat, hogy tájékoztatást helyezzenek ki az intézkedésről, ezt most nem tette meg. Legalábbis először, szombatra már kiderült, nem hagyják ki a ziccert.
Az új szabályok amúgy nem a multiknak fájnak igazán, hanem azoknak a hazai vállalkozók által működtetett boltoknak, amelyek épphogy csak fölécsúsznak a törvényben rögzített egymilliárdos árbevételküszöbnek. Ezek többségében valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, SPAR) tartozó franchise-boltot üzemeltetnek, vagyis olyan üzletek, amelyek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket.
Traubit, szigorúan csak készpénzért
Ha a direkt árszabályozás valakit esetleg a szocializmusra emlékezteti, akkor van egy úgynevezett Jó Hírünk: visszatér a Traubisoda. A népszerű üdítőital három ízvariációval indul újra: hagyományos szőlő, cukormentes Traubisoda Zéró és egy kékszőlő ízű változattal.
A kormány a pénzforgalomban is a múltba tekint, amennyiben tényleg komolyan gondolja a készpénzhasználat támogatását és erősítését – praktikusan a digitális megoldások kárára. A szerdán késő este közzétett határozat szerint a kormány „egyetért azzal, hogy a készpénzhez való hozzáférés biztosítása kiemelt fontossággal bír a vidéki térségekben”, ezért „Magyarország valamennyi településén biztosítani kell legalább egy automata bankjegykiadó gép (ATM) üzemeltetését”.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek április 30-áig kell beszámolnia a végrehajtásról és annak költségigényéről. A témáról már egyeztetett is a bankszövetség vezetőivel, az arcok mindent elmondanak arról, vélhetően kiknek kell majd állniuk az ATM-szaporítás cechét:
A gazdaság fehérítését teszi kockára a kormány, amikor pár százaléknyi szavazatért alapjoggá teszi a készpénzfizetést. Hacsak nem cél az is, hogy a baráti vagyonok eltüntetését könnyítse.
Jönnek, mennek
Nagy Mártonnak rendkívül sűrű hete volt, még mindig tart ugyanis a káderkeringő, amit az váltott ki, hogy több kulcspozícióban lévő ember is Varga Mihállyal ment a jegybankba, inkább, mint hogy Nagy Mártonnal kelljen dolgoznia. Kisgergely Kornél az Eximbankból ment Banai Péter helyére államháztartásért felelős államtitkárnak, az ő helyét pedig az egyik vezérigazgató-helyettes veszi át. Berta Adrienn az első nő az Exim élén.
A kormány céljait előszeretettel támogató állami Eximbank összesen 2,1 milliárd euró, azaz több mint 800 milliárd forint kölcsönt folyósított tavaly júliusig négy cégnek, amihez 80 százalékos állami garancia társult. A legnagyobb összeget, 359 milliárd forintot (911 millió eurót) a Corvinus Zrt. kapta az úgynevezett Korda-projekt keretében a ferihegyi repülőtér megvásárlására.
Március 25-ei hatállyal Demkó-Szekeres Zsolt általános elnökhelyettes váltja Bugár Csabát a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöki pozíciójában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Bugár Csaba 2021 áprilisától töltötte be elnöki posztját, a tárca közleménye szerint Nagy Márton a jövőben más területen számít „több évtizedes tapasztalatára és szakértelmére”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tudatta azt is, hogy 2,5 hónap után leváltja a januárban létrejött, és a minisztérium alá besorolt fogyasztóvédelmi csúcsszerv, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság éléről Pintér Istvánt. Helyére Német-Weingartner Lilla kerül, aki korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztályvezetőjeként dolgozott, majd az NKFH elnökhelyetteseként vett részt a hatóság szakmai irányításában. Pintér István pedig 2010-2014 között az akkor Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság néven működő szervezet főigazgatója volt.
Mészárosék gazdagodásán nincsen stop
Akit aggasztana a sok stop, a sok változás: szerencsére vannak konstansok Magyarország életében.
Mészáros Lőrinc tizennégy cége 2021 és 2023 között összesen 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, amivel ő lett az abszolút rekorder – írja közleményében a Transparency International (TI) Magyarország, amely a 2021–2023-as időszakra vonatkozóan 2680 – közbeszerzéseken nyertes – gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el, összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben.
Amúgy Mészáros az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát nyerte el. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a NER többi része kimaradt volna a pénzesőből: a kormányközeli „vállalkozók” négy legjobbja, azaz Mészároson túl az „aszfaltkirály” Szijj László, a gyakran csak „a takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el.
Felcsút méltán felkerülhet a milliárdostérképre, hiszen a Mészáros család több tagjának is kifejezetten jól megy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta. Mészáros Lőrinc cégvagyona papíron már 1000 milliárd forintra rúg, és bár öccse, Mészáros János ezt a sikert nem tudta duplikálni, azért szégyenkezésre nem lehet oka, hiszen cégei csak az elmúlt öt évben több mint 40 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek közvetlenül vagy konzorciális partnerségek révén.
Nagy ember nagy pénz, kisember kis pénz
Végül, ha valaki esetleg azt gondolná, hogy Magyarországon csak a Mészárosok és a Matolcsyk talicskázhatják a pénzt – ez nincs így, igaz, mások talicskája pár nagyságrenddel kisebb. A héten megint százmilliárd forintos kifizetések voltak esedékesek az inflációkövető állampapírokból. Bár az állampapír már nem olyan vonzó befektetési forma, a többség nem mozdul ki belőle.
Egy kormányzati tervezet szerint az anyák munka mellett is megkaphatnák a gyerek születése utáni első fél évben járó csed 70 százalékát. Ez már részmunkaidő mellett is havi több tízezer forint pluszbevételt jelentene a családnak. A változtatás célja alighanem az, hogy a kismamák minél előbb visszaálljanak a munkába.
A munkaerőre ugyanis nagy szükség van. Egyéb helyek mellett a Balatonnál, ahol a helyzeten a kormány egy szolgálatilakás-programmal igyekezett segíteni. Kevés sikerrel. A kabinet 5 milliárd forintot szánt szolgálati lakások építésének támogatására, a keretből csak 3 milliárd forint ment el. Navracsics Tibor szerint újabb kör nem lesz, amelyik önkormányzat eddig nem szállt be, az „nem veszi komolyan” a szolgálatilakás-építést.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
