Nagyon lassan csökken a Földön az éhezők száma, és még mindig sokkal több, mint a Covid előtt
Miközben a világ a gázai humanitárius katasztrófára figyel, az ENSZ friss jelentése szerint globálisan is riasztó a helyzet: Európányi ember éhezik.
#élelmezés
Zimbabwében kétszáz elefántot ölnek le, hogy élelmezni tudják az aszály miatt éhező embereket
Az elefántok a kormány szerint túlszaporodtak, ezért több a konfliktus az ember és a vadon élő állatok között. Az elefántok élelmezési célú levágása tehát kettős célt szolgál – állítják.
Évi 10 ezermilliárd dollár ráfizetéssel működik a világ élelmezési rendszere, és ezt észre se vesszük
Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Horvát kikötőkből juthat el az ukrán gabona a világpiacra
Lázasan folyik alternatív útvonalak keresése, mióta Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt.
1
1
India korlátozza a rizsexportot, ezért globális hiány és áremelkedés várható
A világ legnagyobb rizsexportőre csaknem felére csökkenti kivitelét azzal, hogy felfüggeszti a nem baszmati fehér rizs kiszállítását az 1,4 milliárd lakosú országból. A világ legnépesebb országában a rossz időjárás miatt rizshiány és áremelkedés alakult ki, melyet Narendra Modi kormánya exportkorlátozással kíván enyhíteni.
A globális rizskrízis nem közelít, hanem már itt van
A rizs az egyik legkevésbé fenntarthatóan termeszthető haszonnövény, kirívóan érzékeny a klímaváltozásra, mely súlyosbodásához ráadásul a termesztése még jelentősen hozzá is járul. A termésátlagok zuhannak, ami azért nagy baj, mert a növekvő népesség élelmezéséhez elengedhetetlen ez a gabonafajta. A tudomány megteszi, amit megtehet, kutatócsoportok folyamatosan rukkolnak elő a legkülönbözőbb klímakihívásoknak ellenálló új rizsfajtákkal, de ezek elterjesztését a fő termesztő országokban sokszor elavult politikai intézkedések gátolják.
Hosszú kényszerszünet után éledezik a műtrágyagyártás, de úgy tűnik, már késő
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Répával keverve nyomtatják a rovarokat, hogy könnyebb legyen megenni őket
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
Csoda, de nem csodaszer, hogy újraindult a Fekete-tengeren az ukrán gabonaexport
A világ élelmezése nagyban függ Ukrajnától, a legsebezhetőbb országok közül többen tőlük vásárolják a szemesterményt, de az ukrán búza nagyon fontos része az ENSZ-segélyszállítmányoknak is. A háború miatt a silókban ragadt gabona kilapátolása egyelőre nagyon lassan megy, de valahova el kéne rakni a frissen betakarított terményt is, ami az invázió miatt messze nem lesz annyi, mint lehetne. És úgy tűnik, Oroszország is meggondolta magát.
Kilőtt a búza ára az indiai exporttilalom hírére
India a hétvégén megtiltotta a búzaexportot, hétfőn a chicagói tőzsdén meg is drágult a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.
Hús és szója helyett hínár, moszat, alga: mivel etessük a világot?
Európa is felfedezte a proteinben gazdag tengeri növények termesztésében rejlő lehetőségeket. A hínárnak fontos szerepe lehet a zöldgazdaságban és a környezet regenerálásában.
Vezessék le neki, pontosan hogyan segítenek az éhezőkön, és virítja a pénzt Elon Musk
Úgy tűnik, hajlandó lenne 6 milliárd dollárt áldozni vagyonából a Tesla alapítója arra, hogy megoldódjon az éhezés a világban. Csak azt kéri az ENSZ-től, pontosan vezessék le neki, hogy fogják felhasználni a pénzt.
Egy új kutatás szerint az importált zöldség is kevesebb kárt okoz a környzetnek, mint a helyi hús
Arra hívják fel a figyelmet tudósok, hogy ne értékeljük túl a szállítás környezeti lábnyomát, ha élelmiszerekről van szó.
A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk, 5. rész: Drónon jön a nyomtatható ebéd
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Alacsonyabbra nőnek azok az iskolások, akik nem jutnak megfelelő táplálékhoz
A kutatók szerint nagyon fontos, mit esznek az iskolás korú gyerekek, ugyanis ez nem csak a fejlődésüket befolyásolja, de életük végéig kihat az egészségükre is.
Sztárséfek tanítanak a fenntartható főzés praktikáira
Október 20-a a séfek világnapja, aminek alkalmából szakácsok egy fenntartható receptgyűjteménnyel hívják fel a figyelmet a zöld élelmezési rendszerek fontosságára.
A világ növényeinek 40 százalékát is kihalás fenyegeti
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
Még mindig túl sokat halászunk
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
A rovarok negyede eltűnt 1990 óta, és ez ránk nézve is tragikus következményekkel jár
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Biztos, hogy jó, ha egész évben banánt eszünk?
Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.
