Az elefántok a kormány szerint túlszaporodtak, ezért több a konfliktus az ember és a vadon élő állatok között. Az elefántok élelmezési célú levágása tehát kettős célt szolgál – állítják.
Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Lázasan folyik alternatív útvonalak keresése, mióta Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt.
A világ legnagyobb rizsexportőre csaknem felére csökkenti kivitelét azzal, hogy felfüggeszti a nem baszmati fehér rizs kiszállítását az 1,4 milliárd lakosú országból. A világ legnépesebb országában a rossz időjárás miatt rizshiány és áremelkedés alakult ki, melyet Narendra Modi kormánya exportkorlátozással kíván enyhíteni.
A rizs az egyik legkevésbé fenntarthatóan termeszthető haszonnövény, kirívóan érzékeny a klímaváltozásra, mely súlyosbodásához ráadásul a termesztése még jelentősen hozzá is járul. A termésátlagok zuhannak, ami azért nagy baj, mert a növekvő népesség élelmezéséhez elengedhetetlen ez a gabonafajta. A tudomány megteszi, amit megtehet, kutatócsoportok folyamatosan rukkolnak elő a legkülönbözőbb klímakihívásoknak ellenálló új rizsfajtákkal, de ezek elterjesztését a fő termesztő országokban sokszor elavult politikai intézkedések gátolják.
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
A világ élelmezése nagyban függ Ukrajnától, a legsebezhetőbb országok közül többen tőlük vásárolják a szemesterményt, de az ukrán búza nagyon fontos része az ENSZ-segélyszállítmányoknak is. A háború miatt a silókban ragadt gabona kilapátolása egyelőre nagyon lassan megy, de valahova el kéne rakni a frissen betakarított terményt is, ami az invázió miatt messze nem lesz annyi, mint lehetne. És úgy tűnik, Oroszország is meggondolta magát.
India a hétvégén megtiltotta a búzaexportot, hétfőn a chicagói tőzsdén meg is drágult a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.
Európa is felfedezte a proteinben gazdag tengeri növények termesztésében rejlő lehetőségeket. A hínárnak fontos szerepe lehet a zöldgazdaságban és a környezet regenerálásában.
Úgy tűnik, hajlandó lenne 6 milliárd dollárt áldozni vagyonából a Tesla alapítója arra, hogy megoldódjon az éhezés a világban. Csak azt kéri az ENSZ-től, pontosan vezessék le neki, hogy fogják felhasználni a pénzt.
Arra hívják fel a figyelmet tudósok, hogy ne értékeljük túl a szállítás környezeti lábnyomát, ha élelmiszerekről van szó.
A kutatók szerint nagyon fontos, mit esznek az iskolás korú gyerekek, ugyanis ez nem csak a fejlődésüket befolyásolja, de életük végéig kihat az egészségükre is.
Október 20-a a séfek világnapja, aminek alkalmából szakácsok egy fenntartható receptgyűjteménnyel hívják fel a figyelmet a zöld élelmezési rendszerek fontosságára.
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Hatékonyabb gazdálkodással és több technológiai újítás bevezetésével a jelenleginél hatszor nagyobb mennyiségű élelmet lehetne kinyerni a világ óceánjaiból – állapították meg kutatók, akik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) halászattal foglalkozó tudományos tanácskozásán ismertették az eredményeiket.
