Csirkeosztogatással küzdenek az élelmiszerhulladék ellen Nyugat-Európában
A házi tojás mellett még számos előnnyel járnak ezek a programok, bár a legjobb az lenne, ha eleve nem pazarolnánk az ennivalót.
A házi tojás mellett még számos előnnyel járnak ezek a programok, bár a legjobb az lenne, ha eleve nem pazarolnánk az ennivalót.
Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.
Mesterséges intelligencia segítségével kaphatnak pontosabb előrejelzést a KLM holland királyi légitársaság munkatársai arról, hogy egy-egy járaton milyen ételfogyasztás várható. Az első eredmények biztatók: jelentősen csökkenthető így az ételhulladék mennyisége.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Az emberek többsége csak a csomagoláson lévő dátumot figyeli, és nem olvassa el, mi van a számok elé írva. Ez pedig sok esetben oda vezet, hogy még biztonsággal fogyasztható ételek kerülnek a szemétbe, a lefolyóba.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Ha ma belenézek a hűtőmbe, és összehasonlítom a látványt az évekkel korábban tapasztaltakkal, hatalmas a különbség. Ennek a legfőbb oka pedig az, hogy az eltelt idő során sokkal tudatosabb lettem, ami az élelmiszervásárlást és -pazarlást illeti: átgondolom, hogy mit és mikor veszek, azt hol és hogyan tárolom majd és használom fel. A HVG BrandLab szerzőjének szubjektív beszámolója a konyhából.
Gyorsított eljárásban fogadták el a törvényt immár egy éve, mégsem működik az állami élelmiszermentés. A napokban azonban több fejlemény is történt, az egyik egy közel ötmilliárdos tétel megjelenése a költségvetésben.
931 millió tonnányi ennivalót dobunk ki évente, miközben több mint 800 millió ember éhezik a világon. Még a jómódú Németországban is akadnak olyanok, köztük nem kevés diák, akik a szemétből halásszák ki az ennivalót. A guberálást most több párt legalizálni akarja. Kérdés, ezzel visszaszoríthatják-e bármennyire is az élelmiszer-pazarlást, amiben Németország európai listavezető.
Társadalmi és környezeti szempontból is hasznos dologba szeretett volna belefogni a kidobásra ítélt ételek megmentését célzó vállalkozás, a Munch társalapítója. Wettstein Albert nagyszülők háborús tapasztalatairól, az ételpazarlás sokáig elhanyagolt kérdéséről, és a fenntarthatóság demokratizálásáról is beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Már életbe lépett a lejáró élelmiszerek rekvirálását lehetővé tevő jogszabály, de a végrehajtás részletei továbbra sem ismertek. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok május végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek, addig még egyeztetnek is ezekről a kormányzattal.
Január közepén jegyezték be az állami tulajdonú vállalatot.
Előkerült egy dokumentum és egy úgynevezett beszolgáltatási szabály. A tervezett intézkedés csak a külföldi élelmiszerláncoknak tarthat be, a hazaiakat valószínűleg elkerüli.
A fagyasztott sült krumplin már működik a módszer.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Alig 400 forintért kínálják a már nem olyan szép élelmiszereket.
A kormány egy pazarlás elleni intézkedésbe csomagolta a külföldi szereplők elleni szigorítását.
Számtalan olyan, a konyhánkban keletkező hulladék van, amiből még főzhetünk: a svéd áruházlánc egy ingyenes szakácskönyvet tett közzé, amivel felvehetjük a kesztyűt a pazarlás ellen.