Mesterséges intelligencia segítségével kaphatnak pontosabb előrejelzést a KLM holland királyi légitársaság munkatársai arról, hogy egy-egy járaton milyen ételfogyasztás várható. Az első eredmények biztatók: jelentősen csökkenthető így az ételhulladék mennyisége.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Az emberek többsége csak a csomagoláson lévő dátumot figyeli, és nem olvassa el, mi van a számok elé írva. Ez pedig sok esetben oda vezet, hogy még biztonsággal fogyasztható ételek kerülnek a szemétbe, a lefolyóba.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Ha ma belenézek a hűtőmbe, és összehasonlítom a látványt az évekkel korábban tapasztaltakkal, hatalmas a különbség. Ennek a legfőbb oka pedig az, hogy az eltelt idő során sokkal tudatosabb lettem, ami az élelmiszervásárlást és -pazarlást illeti: átgondolom, hogy mit és mikor veszek, azt hol és hogyan tárolom majd és használom fel. A HVG BrandLab szerzőjének szubjektív beszámolója a konyhából.
Gyorsított eljárásban fogadták el a törvényt immár egy éve, mégsem működik az állami élelmiszermentés. A napokban azonban több fejlemény is történt, az egyik egy közel ötmilliárdos tétel megjelenése a költségvetésben.
931 millió tonnányi ennivalót dobunk ki évente, miközben több mint 800 millió ember éhezik a világon. Még a jómódú Németországban is akadnak olyanok, köztük nem kevés diák, akik a szemétből halásszák ki az ennivalót. A guberálást most több párt legalizálni akarja. Kérdés, ezzel visszaszoríthatják-e bármennyire is az élelmiszer-pazarlást, amiben Németország európai listavezető.
Alig 400 forintért kínálják a már nem olyan szép élelmiszereket.
Társadalmi és környezeti szempontból is hasznos dologba szeretett volna belefogni a kidobásra ítélt ételek megmentését célzó vállalkozás, a Munch társalapítója. Wettstein Albert nagyszülők háborús tapasztalatairól, az ételpazarlás sokáig elhanyagolt kérdéséről, és a fenntarthatóság demokratizálásáról is beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Már életbe lépett a lejáró élelmiszerek rekvirálását lehetővé tevő jogszabály, de a végrehajtás részletei továbbra sem ismertek. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok május végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek, addig még egyeztetnek is ezekről a kormányzattal.
Január közepén jegyezték be az állami tulajdonú vállalatot.
A kormány egy pazarlás elleni intézkedésbe csomagolta a külföldi szereplők elleni szigorítását.
Előkerült egy dokumentum és egy úgynevezett beszolgáltatási szabály. A tervezett intézkedés csak a külföldi élelmiszerláncoknak tarthat be, a hazaiakat valószínűleg elkerüli.
A fagyasztott sült krumplin már működik a módszer.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Számtalan olyan, a konyhánkban keletkező hulladék van, amiből még főzhetünk: a svéd áruházlánc egy ingyenes szakácskönyvet tett közzé, amivel felvehetjük a kesztyűt a pazarlás ellen.
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Ez óriási pazarlás, és egyben hatalmas gazdasági és környezetvédelmi probléma – állapítja meg egy ENSZ-jelentés, melyet a párizsi Les Échos ismertet.
A későbbi leminősítésre utaló döntést három év stabilitás után hozta meg a hitelminősítő, amely a kormányzati lépésekkel indokolta a változtatást.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
