Sikertelen holdmisszió rakétájának egy darabja lehet az a múlt hónapban felfedezett és eredetileg aszteroidaként azonosított objektum, amely novembertől átmenetileg a Föld gravitációs csapdájába kerül.
A WASP-121b jelzésű exobolygó olyan közel kering a csillagához, hogy a felszínén közel 3000 Celsius-fok van.
A Beta Pictoris c 63 fényévre van tőlünk, így nehéz megfigyelni. A Cambridge-i Egyetem szakértőinek viszont sikerült láthatóvá tenniük.
A Hajógerinc csillagképben lévő Carina-ködben most is aktívan zajlik a csillagképződés. A területről most minden korábbinál részletesebb kép készült.
Marsi kráterek láthatók azokon a fotókon, melyeket a NASA osztott meg nemrég. A képződményeket nem emberek fedezték fel, hanem az éles szemű mesterséges intelligencia.
Az SN2018gv névre keresztelt szupernóva robbanása 5 milliárdszor fényesebb volt, mint a mi Napunk.
Érdemes lesz az eget kémlelni októberben: a Mars minden csillagnál fényesebben ragyog majd a déli égbolton. A jelenség szabad szemmel is követhető lesz.
A Tejútrendszernél harmincszor kisebb, alig van benne csillagközi por, kvazárokhoz hasonlatos ultraibolya fénye pedig szinte akadály nélkül jut el a Földre. Ez a BOSS-EUVLG1.
Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
Pályázatot hirdetett a NASA, hogy megoldja a későbbi Hold-missziók áramellátását. Az amerikaiak számára kiírt pályázaton egy jól működő prototípusért több millió dollárt fizetne ki az űrhivatal.
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A planéta az M51-ULS-1b nevet kaphatja.
A csillagászok mindössze hat nappal korábban fedezték fel a 2020 SW jelű űrsziklát, amely a következők órákban fog elsuhanni mellettünk.
Az LTT 9779 b exobolygó a tulajdonságai miatt még a világ legjobb tudósainak is feladja a leckét.
A Szaturnusz és a Jupiter holdjai is olyan égitestek egy tudós szerint, amiken élet rejtőzhet. Persze nem zöld lényekre kell gondolni.
A Jupiter Nagy Vörös Foltján kívül még két érdekesség van azon a fotón, amelyet a Hubble készített augusztusban a gázóriásról.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Boldog Ádám csillagász szerint meglepő, hogy a tudósok épp az életre alig alkalmas Vénuszon találtak valamit, és nem például a Marson. A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – mondta Boldog Ádám az M1-en.
A görög istennőről, Héráról elnevezett bolygóvédelmi rendszerre azért van szükség, mert odakint "kőzetdarabok milliói száguldoznak, amelyek egy összeütközés esetén életet olthatnak ki a Földön".
A SpaceX hamarosan újabb tesztet hajthat végre az űrhajóval, amellyel a vállalat tervei szerint az emberiség meghódíthatja a világűrt.