A hőhullám megviseli a pázsitot, ha tövig nyírják, a talaj is jobban kiszárad alatta. A budapesti főtájépítész fotókkal bizonyítja, hogy miért nem baj, ha kissé rendezetlen a gyep.
Több méhlegelő, kevesebb műtrágya és rövidebb szállítmányozási útvonalak. Néhány részlet a Harmony program szabályaiból, ami a Mondelez világcégnek biztosítja a fenntartható módon termesztett búzát a kekszek gyártásához.
Az elmúlt időszak rossz termése csak az ízelítő volt a kutatók szerint.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Először mérte meg a nagy cégek fenntarthatósági hozzáállását a K&H. A válaszok alapján a vezetők tisztában vannak az európai folyamatokkal, a gyakorlatba viszont még csak a kötelező, illetve a jövedelmező változtatásokat vezették be.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
A volt államtitkár szerint állami szinten nincs környezetügy, mert még nem alakult ki az a kormányközeli érdekkör, amelyik elég pénzt tudna kipréselni a zöld beruházásokból. Állami és egyéni szinten is a pénz és kényelem diktál, a gazdák is inkább beáldoznak egy évet, mint hogy területet adjanak át a vízgazdálkodás céljára.
Ágasegyházán a 2252. lakosként tüntették fel az egyik villanyoszlopon fészkelő gólyát.
A júliusi kánikulában Pest megye több településén tartós vízhiány alakult ki, a hatóságok arra kértek minden környékbelit, hogy bánjanak a vízzel takarékosan, egyes helyeken még a locsolást is korlátozták. Szakértőket kérdeztünk arról, mit tehetünk, ha a kertünket napokig nem tudjuk locsolni?
A brit légierő egyik bázisán megolvadtak a kifutópályák. Nagy-Britanniában akkora hőség van, hogy a világtörténelemben most először adott ki vörös figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat.
Az Alaptörvény módosításával összefüggő salátába csempészték be a fúrt kutakról szóló, évek óta lezáratlan szabályozást. A most elfogadott módosító csak a háztartási kutakkal foglalkozik.
Hogyan lehet meglenni a brit fővárosban szokatlan extrém melegben? - kérdeztük kint élő magyaroktól.
Szombaton akár 40 fokos is lehet a csúcshőmérséklet, ami jóval több, mint amit a szervezetünk el tud viselni. A klímakutató segít abban, hogy kellemesebbé tudjuk tenni a kánikulát.
Extrém módon emelkedik a műtrágya ára, de olcsón sem tett jót a környezetnek. A helyzetet rontja, hogy miközben egyre több európai és magyar gyártó csökkenti a termelését a földgázárak miatt, Oroszország leállította az exportját, ami komolyan befolyásolja az élelmiszertermelést. Kutatók szerint ki lehetne cserélni a műtrágya egy részét emberi vizeletre, mert azonos tápanyagokat tartalmaz és jóval kevésbé környezetszennyező, az már más kérdés, hogyan gyűjtik be az alapanyagot.
A reményről írt könyvet a világhírű főemlőskutató és antropológus, Jane Goodall és társszerzője, Douglas Abrams. A már itthon is olvasható kötet apropóján Goodall interjút adott lapunknak. Van-e okunk az optimizmusra, hogyan kell úrrá lenni a reménytelenségen, mi tartja őt 88 évesen is aktívan, mit tanítottak meg nekünk, embereknek a csimpánzok, és melyik nagysikerű filmhez kért tőle alternatív befejezési ötletet a Netflix?
Idén július 28-án jött el a globális túlfogyasztás napja, egy nappal korábban, mint tavaly, és 148 nappal korábban, mint 1970-ben. Fogyasztásunk visszafogása most az energiavészhelyzet, a rezsiemelés és az infláció miatt is fontosabbá vált.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Vajon a rossz növényválasztás, vagy az öntözés hiánya okozta a kiszáradást?
Ha nem szeretnénk az emelkedő árak mellett visszafogni a szabadidős költségeinket, felfedezhetjük a hazánkban található több száz tanösvényt, melyek mára egyre interaktívabbak: QR-kódok, mesék és feladatok hozzák közelebb a környezetet a gyerekekhez.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
