szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az akvakultúra, vagyis a tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált körülmények közötti tenyésztése az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszeripari ágazat. A módszer az 1970-es évektől terjedt el, és ma már ez szolgáltatja az emberek által elfogyasztott tengeri állatok felét. Az élelmiszerbiztonság szempontjából fontos szerepet tölt be és gazdaságilag is jelentős, különösen a fejlődő országokban. Ázsiából érkezik a tengeri élőlények 90 százaléka.

Az akvakultúrás állattenyésztésben nagy problémát okoznak a betegségek, hiszen gyorsan és sok élőlényre átterjednek. Éppen ezért is volt fontos nemrégiben egy holland kutató áttörése: munkája során rájött, hogy bizonyos tengeri élőlények ki tudják szűrni a vízben lévő vírusokat.

Az akvakultúrák fenntartói nemcsak a betegségek kezelésében, hanem a megelőzés során is használják ezeket a szereket, viszont, ha nem megfelelőt és nem jó mennyiségben adnak az állatoknak, akkor kialakul az antibiotikum-rezisztencia, és hatástalanná válnak a szerek.

Egy francia kutatóintézet tudósai most 40 különböző országból elemezték az akvakultúrában előforduló baktériumokhoz kapcsolódó adatokat, hogy a hőmérsékletre vonatkozó összefüggéseket állapítsanak meg.

Arra jutottunk, hogy a globális felmelegedés miatt jobban szaporodnak a patogenikus baktériumok, amelyek a halfarmokon sok megbetegedésért felelősek”

– magyarázta Rodolphe Gozlan, biodiverzitás-egészségügyi szakértő, a kutatás egyik résztvevője a Science Dailynek. Az akvatikus baktériumok ugyanis érzékenyek a hőmérsékletre, a globális felmelegedésből kifolyólag pedig a halfarmokon több állat pusztul el, ami az egyre szélesebb körben alkalmazott antibiotikumhasználattal is összefügg. Ez pedig különösen gondot okoz olyan, erre az ágazatra támaszkodó országoknál, amelyek különösen kitettek a klímaváltozásnak.

A tengeri állatok körében használt antibiotikumok azokat is veszélyeztetik, akik elfogyasztják őket. Vagyis például az embereket. „Az akvakultúra rezisztens baktériumai a rezisztens gént átterjeszthetik a nem rezisztens baktériumokra, amely így az embereknél is megbetegedést okozhat. Ezeket pedig állatoknál és embereknél is nehéz kezelni” – figyelmeztet Samira Sarter, a kutatásban részt vevő egyik mikrobiológus.  

Ez a fajta egészségi kockázat pedig nem szorítkozik csak az akvakultúrára, a szárazföldi farmokra is hatással van. „Az embereket sújtó fertőző megbetegedések körülbelül 60 százaléka állati eredetű. Ha egy ellenálló baktérium vagy gén átterjed az emberre, és a létező antibiotikumok hatástalanok, akkor az antibiotikum-ellenállóság még több halálesetért lehet majd felelős” – mutatott rá a tudós. Ezért a kutatók mindenképpen azt javasolják, hogy az antibiotikumokra keressenek más alternatívát, és építsenek ellenállóbb akvakultúra-rendszereket, például az agroökológia segítségével.