2018-ban május 19-e az európai elhízás elleni nap (European Obesity Day, EOD). Ennek apropóján a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége kiadott egy közleményt arról, hogyan ölt ijesztő méreteket a világban és itthon az elhízás problémája.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os eredményei alapján több mint 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt ember élt a világon, és ez a szám az 1975-ös adatokhoz képest megtriplázódott. A magyar felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és Új-Zéland.

Minifelnőttként tápláljuk a gyerekeket, és ez nagyon nagy baj

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es eredményei alapján a magyar felnőtt nők 60 százaléka, a férfiak 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és sajnos a gyerekek között is növekszik a többlettestömeg mértéke, általában a négy-tíz éves gyerekeknek a 21 százaléka túlsúlyos.

AFP / Frank May

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne.

A gyerekkori elhízás sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint az, amikor már felnőttként küzdünk pluszkilókkal: az érintett gyerekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

Na de hogy jönnek fel a pluszkilók?

A magyar dietetikusok szerint abban az esetben, ha napi 100 kalóriával többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az 1 év alatt 5 kiló súlynövekedést jelent. A plusz száz kalóriát borzasztó könnyű elfogyasztani: 5 darab kicsi keksz, 2 deci száraz vörösbor tesz ki ennyit. Ha viszont megesszük egy kis csomag földimogyorónak a felét, az már 260 kalória, egy zacskó chipsnek a harmada és egy szelet karamellás csoki is nagyjából ugyanennyi. 

A hízás esélyét növeli az európai lakosságra általában jellemző életmód is: legalább napi öt órát ülünk naponta, az emberek 42 százaléka pedig sosem sportol, a többség autóval megy be a munkahelyére is. Nem jó tendencia, hogy átlagosan napi 500 kalóriával több energiát viszünk be, mint 40 évvel ezelőtt, holott jóval kevesebb energiát használunk fel munka közben, mint korábban. 1960-ban a nők 1300, a férfiak 1500 kilokalóriát égettek. 2010-re ez 15 százalékkal lecsökkent.

Akkor hogyan együnk?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt javasolja többek között, hogy a helyes táplálkozás érdekében először ismerjük meg, hogy minek mennyi az energiatartalma. A szénhidrátok és fehérjék egyaránt 4 kalóriát tartalmaznak grammonként, a zsírok 1 grammja viszont több mint dupla ennyit, 9 kalóriát tartalmaz. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy az alkoholnak is van energiatartalma, pedig nem is kevés, 7 kalóriával számolhatunk grammonként.

A dietetikusok szerint a tartós testsúlycsökkenés olyan életmódprogramokkal érhető el, amelyek 500-750 kalória/nap energiadeficitet eredményeznek – azaz ennyivel kevesebb energiát viszünk be, mint amennyi a szervezet igénye lenne –, és heti legalább 150 perc mozgást tartalmaznak.

A zsírmentes testtömeg megtartása érdekében a súlycsökkenés üteme nem haladhatja meg a heti 0,5-1 kilogarmmot és a fogyás elérését ne kúraszerűen tervezzük, inkább törekedjünk a hosszú távú életmódváltásra. Heti 0,5 kiló fogyás napi 500 kalóriás csökkentéssel érhető el. Az egészségügyi előnyök akár már 5-10 százalékos súlycsökkenés esetén is tapasztalhatóak.

Továbbá fontos az is, hogy étkezzünk naponta többször, ne tartsunk nagy étkezési szüneteket, egy-egy alkalommal kisebb mennyiségeket fogyasszunk. Építsünk be kisétkezéseket, mint a tízórai és az uzsonna, hiszen ezzel csökkenthető az éhségérzet kialakulása, valamint a vércukorszint szempontjából is előnyösebb.  Az egyszeri, nagy mennyiségű táplálék felvétele kedvezőtlen anyagcsere- és inzulintermelési folyamatokat indít el, mely zsírlerakódásra hajlamosít.