szerző:
Kanicsár Ádám András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ismét kevesebben járnak szűrésre, egyre több a női fertőzött, nincs állami támogatás, tévhitek viszont annál inkább. Takács Sándorral, az idén 30 éves Anonim AIDS Tanácsadó Szervezet koordinátorával a szervezet történelméről, a magyar HIV-helyzetről és a sürgető problémákról beszéltünk.

A 80-as években ijesztő hírek kezdtek el beszivárogni Nyugatról egy különös, új betegségről, az AIDS-ről. A HIV-vírus viszont minden bizonnyal előbb ért az országba, mint a híre: már ekkor is voltak legyengült immunrendszerrel az életükért küzdő páciensek, csupán az orvosok nem tudták megállapítani betegségüket.

Magyarországon meglepően korán, már 1985-ben elkezdték a HIV-vel szemben is vizsgálni a levett vért, ám ekkor még inkább üzleti okok miatt: „Magyarország a 70-es években és a 80-as évek végén sok vérkészítményt nyugati exportra gyártott, ezek fontos bevételi forrásnak számítottak. Ezért gazdasági érdeke volt Magyarországnak, hogy tiszta vérkészítményeket küldjenek külföldre” mondja Takács Sándor, az idén 30 éves Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) munkatársa.

Takács Sándor munkában
©

Vagyis magánemberek ekkoriban még nem végezhettek magukon HIV-szűrést. Amikor viszont már erre is lehetőség volt, a szűrés elterjedését hátráltatta, hogy már az is stigmát jelentett, ha valaki élt a lehetőséggel. Ebben az időszakban még a fejlett, nyugati országokban is szinte teljesen a homoszexuális közösséghez kötötték a betegséget, az emberek pedig rettegve az ismeretlentől, rettegtek azoktól is, akiknek akár csak minimális köze is lehet hozzá.

Anonimitással a félelem ellen

Végül magában az orvostársadalomban tudatosult, hogy ha meg akarják fékezni a vírust, de legalábbis elérni, hogy a fertőzöttek tudjanak az állapotukról, maguknak kell cselekedniük: „Infektológusok és labordiagnosztikában dolgozó szakemberek figyeltek fel arra, hogy szükség van a szélesebb társadalom felé is egy szűrési lehetőségre” mondja Takács.

Így indult el 1988. október 27-én az AIDS Segély, amelynek keretében Magyarországon először nyílt lehetőség anonim HIV tesztek készítésére.

Nagyon nagy félelem övezte az egész témát, emiatt pedig nagyon nagy jelentősége volt az anonimitásnak. Ezért hozták létre az AATSZ-t, hogy egy teljesen új helyen, külön helységben legyen mód a vizsgálatra. Rájöttek, hogy egy ÁNTSZ-be nem fog senki külön bemenni.

A lehetőségnek nem kellett hírverés: a melegek körében futótűzként terjedt a hír, hogy immár névtelenül is el lehet menni vizsgálatra. Ekkoriban hoztak létre egy forródrótot is, amelyet az ország bármely részéről fel lehetett hívni.

Az AATSZ közvetlen összeköttetésben dolgozott az állami laboratóriumokkal, az eredményekre akkor 1-2 hetet kellett várni.  Egy pozitív eredmény még teljesen mást jelentett, mint ma. Az orvostudomány számára még abszolút ismeretlen volt a fertőzés és annak kezelése. A fertőzötteknek általában már csak 1-2 éve volt hátra az életéből.

Voltak persze kivételek. „Ekkoriban még nem sokat tudtak a HIV kezeléséről, hatékony gyógyszerek még nem léteztek. Későbbi tapasztalat a tudomány számára, hogy mennyire fontos és mennyire befolyásolja az életmód a HIV-vel élők állapotát és immunvédelmét. Olyan emberek is élnek még napjainkban, akik 80-as években fertőződtek meg, mert megtanultak ezzel élni és karbantartani magukat. Talán úgy fogalmazhatunk, hogy megtanultak egy lépést visszavenni. Lassítani az életmódon és nagyon sok időt és energiát kell a regenerálódásra fordítani” – magyaráza Takács Sándor.

Nehéz dolgunk van, ha tudni akarjuk, hogy az első években hány HIV pozitív pácienst diagnosztizáltak, mivel a nemzeti statisztika 1985-től 1990-ig egyben kezeli az adatokat. Az AATSZ külön vezetett adatai szerint 1988-ban, október végétől december végéig az AATSZ-nél három HIV pozitív embert azonosítottak, 1989-ben, az első teljes évben pedig ez a mutató már elérte a 20-as nagyságrendet. Ez a szám pedig azóta is csak növekszik. Országos szinten, az ÁNTSZ eredményeit is beleszámítva – bár néha vannak stagnáló, sőt, csökkenő időszakok is – évente országosan 250 körül mozog.

Nincs tiszta kép a magyarországi HIV-helyzetről

Ám a kiszűrtek száma igencsak árnyalt adat, nem igazán lehet belőle tiszta képet alkotni a magyarországi HIV-helyzetről. Az AATSZ-nél a pozitív tesztek aránya évről évre egyre több, ám ők egyre több szűrést is végeznek. Ezzel szemben az ÁNTSZ-nél a pozitív tesztek aránya 10-15 százalékkal alacsonyabb – ám itt csökken a szűrésre járó emberek száma is.

„Valóban csökkenő tendenciát mutat a kiszűrttek száma, de ez nem azt jelenti, hogy kevesebb is a HIV-fertőzöttek száma. Egyszerűen ismét kevesebben járnak szűrésre – hívja fel a figyelmet Takács. – Magyarország nem köthető össze azzal a nemzetközi tendenciával, hogy mivel egyre több HIV-beteg lesz tünetmentes a gyógyszeres kezelés miatt, ezért kevesebben kapják el a vírust. Ez Nyugaton igaz, Magyarországon nem.”

De mi lehet a szűrések száma stagnálásának, csökkenésének oka? Takács szerint a probléma az elmúlt 15 évben keresendő:

Nagyon hatékonyak a kezelések, hatékony a gyógyszer, ez pedig kicsit bagatellizálja az emberek fejében a betegséget.

Valóban nem szabad farkast kiáltani és megbélyegezni a HIV-et. Korábban azért volt nehéz az embereket elérni, mert a HIV stigmatizálva volt. Ezért indult el egy másik kommunikáció, aminek az volt a célja, hogy eloszlassák a tévhiteket. Ugyanis ha a megfelelő információkat ismerik az emberek a vírusról, akkor nem félnek tőle, de odafigyelnek a biztonságos szexuális magatartásra. Mindez viszont kicsit átesett a ló másik oldalára. A HIV az emberek fejében már sokkal kevésbé megterhelő fertőzést jelent. Nem mennek el szűrésre mert nem látják annak fontosságát.”

©

Az állam fel van készülve, a dolgozók nem

Holott lenne rá lehetőség. Magyarországon 19 megyei ÁNTSZ kirendeltségen elérhető a HIV-szűrés, emellett országszerte a bőrgyógyászatokon is lehetséges az anonim tesztelés – bár 20 perces vagy egyperces gyorsteszteket állami szinten nem használnak, egyes esetekben nem is tudnak ilyen lehetőségekről.

Elmondható, hogy a magyar egészségügyi rendszer fel van készülve, bár sokszor kevesen élnek a lehetőségekkel, mert nincs feltétlenül intim vagy elszeparált fogadóközeg hozzá. De a probléma sok esetben valójában inkább a dolgozókkal van. „Az AATSZ érzékenyítéssel és oktatással próbálta csökkenteni a tévhiteket és előítéleteket. Ezek viszont máig jelen vannak, még ha egyre kevesebb a hír is a hátrányos megkülönböztetésről. De egyedi esetek léteznek.”

És ezek csúnya esetek. Több évbe telt, míg egy klinikán megszüntették a „HIV-pozitívak arra” táblát egy rendelőben, de sok idő volt a fogorvos társadalommal is megértettni, hogy az infekcióprotokol betartásával nem kell egyéb megszorításokat tenni a HIV-vel élő pácienssel szemben. Magyarországon az elmúlt 30 évben nem volt az orvosok körében tűszúrásos HIV-fertőzés. A HIV körül máig élő stigmákat jól mutatja, hogy ezzel szemben az egészségügyi dolgozók között is magasabb a Hepatitis C-vel fertőzöttek száma, lévén az sokkal fertőzőbb betegség. Attól mégis kevésbé félnek.

Nincs állami stratégia, se állami segítség

Ám az AATSZ sincs könnyű helyzetben civil szervezetként. Főként napjainkban. 1992-ben egyesületté alakult az új törvényeket kihasználva, a Shape projekt segítségével öt évig működtethetett forródrótot, illetve folyamatosan tartott továbbképzéseket is. Az utolsó nagyobb állami segítséget a szervezet három éve, 2015-ben kapta. Ekkor volt lehetőségük egy pályázat keretein belül nyáltesztet vásárolni: „Ezt egy egyéves kampány során fel is használtuk és sok tapasztalatot szereztünk vele.”

©

Azóta viszont semmi. A HIV-AIDS munkacsoport nevet viselő minisztériumi szervezet – melynek működése egy ideig sok segítséget nyújtott - szerepe az elmúlt években erősen elhalványulóban van. A most már ÁNTSZ-hez tartozó munkacsoport elsődleges feladata az lenne, hogy megalkossa és végrehajtsa a nemzeti HIV-AIDS stratégiát. Ilyet azonban utoljára 2010 és 2014 között állítottak fel. Innentől kezdve folyamatosan csökkent a támogatás és a pályázati lehetőségek száma, ma pedig már nagyjából nulla körül mozog.

Más forrásból azonban mindig szereznek támogatást. Az immár 30 éves múltnak hála a szervezetnek erős támogatói bázisa van, ami időnként komolyabb segítséggel vagy adománnyal lendíti át az AATSZ-t a nehéz időszakokon. Emellett ott vannak a különböző EU-s vagy külföldi pályázatok, valamint az adózáskor felajánlott 1 százalékok is.

Takács Sándor szerint fontos lenne növelni a szűrésszámot: „Ehhez hozzátartozik az ellátórendszer fejlesztése, hogy ezt el is tudja látni és hozzátartozik egyfajta szexedukáció is, hogy az üzenetek eljussanak az emberekhez. Akár oktatással, akár különböző kampányok segítségével. Visszaemlékezve a 90-es évekre, ezek a félelemkeltés módszerével működtek. Tudjuk, hogy ez ma már nem lehetséges, de az akkori kampányok elérték a céljaikat.”

©

A HIV vírus nem válogat

Bőven van mit tanulni. A HIV-ről két fő stigma máig tartja magát. Egyrészt, hogy a melegek betegsége, másrészt, hogy halálos ítélet. Bár a szakemberek is külön veszélyeztetett csoportként tartják számon az MSM személyeket – Men have Sex with Men, vagyis azokat a férfiakat, akik férfiakkal élnek szexuális életet –, ettől függetlenül a heteró nők aránya is emelkedik a HIV-pozitívak körében. „A HIV vírus nem válogat” – foglalja össze a lényeget Takács.

Ezért fontos ismerni minden olyan felnőttnek a státuszát, aki szexuális életet folytat. Napjainkban 2-3 gyógyszer folyamatos szedésével a HIV vírus már nincs hatással egy ember élethosszára és életminőségére. „A HIV-pozitív emberek ma már teljeskörű életet élhetnek, amibe beletartozik a szexualitás, életmód, párkapcsolat és a munka is” – mondja Takács. A kezelés nagyon alacsonyan tartja a vírusszámot, és ezáltal a páciens sokkal kevésbé fertőzőképes. Olyannyira, hogy a gyógyszert szedő HIV-fertőzöttek alapesetben nem is tudják átadni a vírust partnerüknek, amennyiben annak immunrendszere megfelelően működik.

A cél persze az, hogy a vírus a jövőben teljes mértékben eliminálható legyen a szervezetből: „Már működnek végleges megoldások Petri-csészében vagy laboratóriumi körülmények között. Arról nem tudunk, hogy klinikai stádiumba került-e már egy-egy hatóanyag fejlesztése.”

Hogy mikor számolhat le az emberiség a HIV-vel? Senki sem tudja. De a válasz, miszerint le fog, megnyugtató:

Még a mi életünkben

mondja Takács.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kósa Lajos nem érez népharagot a túlóratörvény miatt

Kósa Lajos nem érez népharagot a túlóratörvény miatt

Brexit: órákon belül megbuktathatják párttársai Theresa May-t

Brexit: órákon belül megbuktathatják párttársai Theresa May-t

Trump: Az ügyvédem csak azért vallotta magát bűnösnek, hogy zavarba hozzon

Trump: Az ügyvédem csak azért vallotta magát bűnösnek, hogy zavarba hozzon

Index: Debrecenbe költöztethetik a természettudományi múzeumot

Index: Debrecenbe költöztethetik a természettudományi múzeumot

Délutánra elvonul a csapadékos idő

Délutánra elvonul a csapadékos idő

Nindzsafinissel hozta második aranyát Hosszú Katinka – videó

Nindzsafinissel hozta második aranyát Hosszú Katinka – videó