szerző:
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A bűnbakgyártásnak ez a receptje nem volt ismeretlen nálunk, Rákosi is újrahasznosította – mondja a Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című tárlatának történész szakértője. A módszer ma is működik: teremts olyan helyzetet, ahol a tények mellékesek! Interjú.

HVG: Görgei Artúr szinte mindenkivel konfliktusba keveredett. Ennyire kiállhatatlan ember volt?

Hermann Róbert: Határozott és kemény személyiség volt, és ennek megvoltak az okai. Korán elveszítette édesanyját, 14 évesen katonai iskolába került, majd a császári seregben szolgált. Mindig a feladatára koncentrált, nem kártyázott, nem mulatott, nem csinált adósságokat. Konfliktusai főleg abból adódtak, hogy ugyanezt várta el a környezetétől is. A szabadságharc tábornokai szinte kivétel nélkül nehéz, konfliktusos emberek voltak.

Nézeteltérései Kossuthtal nem személyesek, és sokáig nem is politikaiak voltak, hanem a katona és a politikus eltérő szempontjaiból fakadtak. Az 1848. decemberi nagy visszavonulás idején – amikor a főváros is elesett – Görgei tudta, nem keveredhet csatába a túlerőben lévő osztrákokkal. Kossuth viszont politikusként, érthető módon, mindenáron sikert akart, hogy mozgósíthassa az embereket. A szabadságharc végén politikai szembenállás lett közöttük, Görgei, hibásan, a trónfosztást okolta az orosz beavatkozásért.

HVG: Ekkor akart diktátor lenni?

H. R.: Valóban megfordult egy pillanatra a fejében, amikor Kossuth ellenzéke, a „békepárt” erre biztatta. De tisztában volt azzal, hogy képtelen egyszerre helytállni a harctéren és megtartani a hatalmat a szinte bizonyosan kitörő polgárháborúban.

A tárlat egy része
©

HVG: Ma már tudjuk, hogy elkerülhetetlen volt a világosi fegyverletétel, Görgei nem volt áruló. Honnan ered ez a hamis mítosz?

H. R.: Először a nép, a katonák körében terjedt el az árulás vádja, különösen az október 6-ai kivégzések után. A váratlanul brutális megtorlást nehezen tudták feldolgozni az emberek; Görgei, aki letette a fegyvert, és az életét is megkímélték, szinte logikus módon vált bűnbakká. A legtöbb Görgei-ellenes vers, népdal az aradi vértanúk kivégzése után keletkezett. Kossuth pedig gondoskodott arról, hogy ez az érzet megmaradjon, amikor „hivatalosan” is megvádolta Görgeit az 1850-ben Magyarországra eljutott vidini levelében. A megkérdőjelezhetetlen tekintélyű Kossuth élete végéig kitartott e meggyőződése mellett.

HVG: Kossuth maga is elhitte a vádjait, vagy Görgeire akarta hárítani a felelősséget?

H. R.: Csapdahelyzetbe került. A vereség tudatában lemondott, és átadta a hatalmat Görgeinek, hogy ő teljes felhatalmazással tárgyalhasson a feltételekről. Majd 1849 őszén és az ötvenes években több olyan nemzetközi konfliktus is adódott, amelyek farvizén egy emigráns hadtesttel újra lehetett volna kezdeni a szabadságharcot. Ekkor vált kínossá Kossuth számára a korábbi lemondása, hiszen ezzel súlyos csorba esett a legitimációján. Ezért kellett úgy magyaráznia, hogy Görgei nem „szegény hazánk nemzeti statusának megmentésére” fordította a tőle kapott teljhatalmat, hanem önös céljaira.

HVG: Hosszú élete során Görgeinek miért nem sikerült megcáfolnia az alaptalan vádakat?

H. R.: 1852-ben megjelentek az emlékiratai németül, a művet azonnal betiltották a birodalomban.

HVG: De miért nem adták ki a kiegyezés után? Hiszen testvére elkészítette a magyar fordítást is.

H. R.: Nem talált rá kiadót, csak 1911-ben jelent meg idehaza az Életem és működésem. A kiegyezés évében újabb műben próbálta tisztázni magát, a Gazdátlan levelek több kiadását is elkapkodták, de nem volt visszhangja. Ha az egyik oldal nem tud mit kezdeni egy kompakt érvrendszerrel, akkor egyszerűen nem vesz tudomást róla. Hasonlót látunk ma is, amikor az MTA megalapozottan érvel tudományos intézeteinek megtartása mellett, és erre az a válasz – mint az egyik napilap címoldalán olvasom –, hogy „az Akadémia hiteltelen”. Évtizedekig nem volt olyan klíma, hogy diskurzus alakuljon ki a Görgei-kérdésről. Egy idő után feladta az értelmetlen küzdelmet.

Hermann Róbert történész
©

HVG: Pedig a tisztelői között tudhatta Tisza Kálmán miniszterelnököt, aki verset is írt róla. Miért nem talált utat a Szabadelvű Párthoz? Korábban komoly eredményei voltak, miért nem tudott kémikusként egzisztenciát teremteni?

H. R.: Gyorsan fejlődő tudományról van szó, és Görgei a szabadságharc végétől nem tudta követni a szakirodalmat, nem volt pénze laboratóriumra, le is mondott a kémikusi karrierről. Valóban voltak támogatói, az ő segítségükkel kapott állást a Lánchidat működtető cégnél, majd lett igazgatótanácsi tag a kőbányai téglagyárnál, de mindenhonnan távoznia kellett. Végül az 1870-es években átvette öccse apró visegrádi birtokának irányítását.

HVG: 1884-ben a szabadságharc több mint kétszáz katonája memorandumot adott ki arról, hogy Görgei nem volt áruló. Ennek sem volt hatása?

H. R.: Ezt leginkább tábornokok, törzstisztek írták alá, alacsonyabb rangú tisztek kevesebben, közhonvédek pedig csak mutatóba. Az ellenmozgalmat viszont a honvédegyletek vezényelték. Még harminc évvel a szabadságharc után is látható a törésvonal Görgei megítélésében. A kiegyezéspárti elit elengedte az árulás vádját, ám a néptömegekben továbbra is megvolt rá az igény. A kortársak zömének a halála kellett ahhoz, hogy a társadalom is leszámoljon a váddal. 1916-ban a nekrológok már pozitív hangnemben írtak Görgeiről.

HVG: Kik hajtogatták leginkább az árulásretorikát?

H. R.: A kiegyezés után Asbóth Lajos honvéd ezredes szállt be a legnagyobb elánnal – személyes okokból, mert Görgei indokolatlanul leváltotta a peredi csata első napján. A dolog szépséghibája, hogy Asbóth 1862 óta a bécsi titkosrendőrség beépített embere volt, ő adta fel az Almásy Pál és Nedeczky István vezette emigráns összeesküvés résztvevőit. Egy évszázaddal később, az 1980-as évek végén pedig Rónai Mihály András, aki 1956 után pártközponti megbízásból jelentett emigráns írókról, a Népszabadságban tett közzé egy elképesztő, Görgeit prefasisztának beállító pamfletet.

HVG: Mennyire tipikus az „áruló” bélyeg a hasonló kataklizmák után?

H. R.: A külföldi párhuzamok erősen sántítanak, a magyar történelemben inkább találunk hasonló bűnbakot. Szapolyai Jánosnak a Habsburg-párt jóvoltából kellett hasonló karaktergyilkosságot elszenvednie. Későbbi rossz döntését visszavetítették, és őt tették felelőssé Mohácsért, sőt a király haláláért is.

©

HVG: Valóban Horthy állt az 1930-as években kibontakozó Görgei-kultusz mögött?

H. R.: A Monarchia széthullása után váltak kutathatóvá a bécsi levéltárak, egészen addig csak a résztvevők emlékezései álltak rendelkezésre. Ekkor születhettek meg az első tudományos művek, amelyek be tudták bizonyítani az árulás vádjának tarthatatlanságát. A Monarchia felbomlásával szűnt meg a függetlenségi és kiegyezéspárti politikai mező is, amelyben Görgeit korábban értelmezték, és ez is utat nyitott elfogulatlan megítéléséhez. Persze a politika sem volt rest. A Horthy-rendszer hosszas hezitálás után Kossuthtal szemben Görgei mellett tette le a voksát. Horthy számára valóban jó előkép volt: katonaember, aki a vészterhes időkben tudta, mit kell tennie, fel mert lépni az uralkodóval szemben is. Lassan kialakult egy Görgei-kultusz: róla nevezték el a miskolci gyalogezredet, a szentendrei laktanyát, Horthy is jelen volt a várbeli szobrának avatásán.

HVG: Amit a második világháború után lebontottak. Miért lett ismét áruló?

H. R.: Görgei előképe lett azoknak a tiszteknek, akik Horthy hadseregéből kerültek a Néphadseregbe, és akiket hamarosan árulónak kiáltottak ki. Sólyom László vezérkari főnök 1948-ban a Magyar Honvéd című lapban írt egy cikksorozatot, ebben azt bizonygatta, hogy Görgei már 1848 októberében negatív figura volt. A Századok című folyóiratnak szánt rész, ami a téli hadjárat kapcsán írta le ugyanezt, már nem jelenhetett meg, mert időközben letartóztatták és kivégezték a szerzőt. Sólyom saját perének a forgatókönyvét írta meg.

1956 után finomodik a kép, de amíg az ötvenes évek történésznemzedéke, Spira György, Andics Erzsébet, ki nem kopott a tudományos életből, Görgeit nem rehabilitálták. Illyés Gyula Fáklyalángja is ezt a narratívát erősítette, később viszont épp az irodalom kezdett igazságot szolgáltatni a tábornoknak. Németh László Árulója, Féja Géza Visegrádi estékje után jöttek a történészek is: Kosáry Domokos, Katona Tamás, Urbán Aladár, Bona Gábor munkáinak eredményei a nyolcvanas évekre a közoktatásba is leszivárogtak. Csupán – Kosáry szavaival – „az intellektuális alvilágban” maradt fenn az áruló mítosza máig.

A mostani kiállításunkat hasonló vádakkal támadta meg a Magyarok Világszövetsége. Görgei neve valószínűleg soha nem lesz tökéletesen tiszta – igaz, mindig lesznek olyanok is, akik szentül hiszik, hogy Kossuth elsikkasztotta az árvák pénzét, és 1849-ben a hóna alá csapta az államkincstárat.

HAMVAY PÉTER

[email protected]

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Üzent Erdogan, szerinte ki kell végezni a christchurchi tömeggyilkost

Üzent Erdogan, szerinte ki kell végezni a christchurchi tömeggyilkost

Agresszív magyarokra számítanak a szlovákok

Agresszív magyarokra számítanak a szlovákok

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Szépen hízott Csányi Sándor agrárcége

Szépen hízott Csányi Sándor agrárcége

Elárulta a BMW, miért Magyarországon épít gyárat

Elárulta a BMW, miért Magyarországon épít gyárat

Gulyás: Azonnal elhagyja a Fidesz a Néppártot, ha felfüggesztik

Gulyás: Azonnal elhagyja a Fidesz a Néppártot, ha felfüggesztik