Az országban működő 5000 nevelőszülő mellé még sok ezerre lenne szükség, hogy a nagyobb gyermekotthonok felszámolhatóak legyenek - derül ki az SOS Gyermekfalvak közleményéből. Az alapítvány ezért egy felmérésen keresztül próbált rájönni, hogy mégis mi motiválná a munkavállalókat, hogy ezt a szakmát válasszák.

Az online kérdőívüket 278 válaszadó töltötte ki, ami az országban dolgozó összes nevelőszülő mindössze 5,3 százalékát teszi ki. Szinte az összes válaszadónak volt olyan nevelt gyermeke, akit úgy szeretett, mintha a vér szerinti gyermeke lenne. A megkérdezett nevelőszülőknek pedig több mint a fele elgondolkodott már azon is, hogy örökbe fogadja az egyik nevelt gyerekét, 9 százalékuk pedig meg is tette ezt.

Még mindig sokan összekeverik a nevelőszülőséget az örökbefogadással, pedig az előbbi valójában ideiglenes gyermekelhelyezést jelent, és az ebből fakadó különös helyzet adja a legnagyobb nehézségét a szakmának.Előfordul, hogy a néhány évig nevelőszülőnél élő gyermek örökbefogadó szülőkhöz kerül, ahogy az is, hogy a nevelt gyerek visszakerül a vér szerinti szüleihez, mert a család életkörülményei rendeződtek. Minden második nevelőszülőnek van tapasztalata ezzel kapcsolatosan.

Az örökbeadás két kivételtől eltekintve azonban egytől egyig megviselte a felmérésben résztvevő nevelőszülőket, a hazagondozás ennél kisebb arányban volt fájdalmas számukra. Mégis a nevelőszülők alig több mint fele kapott csak segítséget az elválás okozta veszteség feldolgozásához. Pszichológustól csak minden ötödik nevelőszülő kapott segítséget az örökbeadásnál és minden hetedik a hazagondozásnál.

Sokan azt hiszik, hogy a nevelőszülő örökbe fogadja a nevelt gyereket, miközben csak ideiglenesen gondoskodik a rábízott gyermekről. Ez azt is jelenti, hogy fel kell készülnie az elválásra. Úgy kell szeretnie, hogy közben bármikor el tudja engedni

– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

A felmérésben a válaszadók fele szerint valamilyen formában magasabb anyagi megbecsültségre lenne szüksége a szakmának ahhoz, hogy minél többen vállalják ezt a hivatást. A legnehezebb számukra a gyerekek után járó, a gyerekre fordítandó pénzből fedezni a kiadásokat, minden második nevelőszülő szerint pedig a nevelőszülők fizetése is alacsony.

A harmadik nehézség számukra a gyerekek megóvása a megbélyegzéstől (36,3 százalék gondolja így), majd a vér szerinti szülővel való kapcsolattartás, illetve az, hogy nem tudni, hogy az érkező gyerek milyen traumát hoz magával. A környezet negatív hozzáállását minden negyedik nevelőszülő találta problémásnak.

A megkérdezett nevelőszülők szerint leginkább azzal lehetne ösztönözni, hogy többen válasszák ezt a hivatást, ha magasabb fizetés járna vele (83 százalékuk ezt állítja), ha béren kívüli juttatásokra lennének jogosultak, ha több szabadságot, több szakmai támogatást, több pszichológiai segítséget és több képzést kapnának. A gyereklétszám csökkentését csak 5 százalék javasolta.

A felmérésben a megkérdezett nevelőszülők 70 százaléka nyilatkozta, hogy örülne annak, ha a nevelőszülőknek is lenne egy hivatalos, elismert napja.

Az SOS Gyermekfalvak jelenleg is nevelőszülőket keres Kecskeméten, Kőszegen, Orosházán és a települések 60 kilométeres körzetében, valamint Budapesten és Pest megyében.