Az Országgyűlés tavaly májusban megtiltotta a nemváltoztatást azok számára, akik a születésükkor megállapított nemükkel ellentétesen azonosítják magukat, és eddig – hosszas orvosi és pszichológiai vizsgálatok alapján – megváltoztathatták az identitásukat.

A Miskolci Törvényszék elé került egy olyan állampolgár panasza, aki elkezdte az átalakító orvosi eljárást, de a közbejött törvénymódosítás miatt az anyakönyvbe már nem jegyezhették be a változást. Az ügyet tárgyaló bíró fordult az Ab-hoz, nem is az egész tilalmat kifogásolva, csak azt, hogy az új paragrafust a hatályba lépése elött indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ez ugyanis szerinte visszamenőleges hatályú jogalkotás, amit az Alaptörvény tilt.

A beadványt a jövő héten kezdi tárgyalni az Ab – az nem biztos, hogy dönt is –, a testület ezt megelőzően kérte a Miniszterelnökség véleményét. Janó Márk közigazgatási államtitkár válaszul kifejtette, hogy a tilalom éppen az érintettek testi és lelki egészségét szolgálja, mert ha betegek lesznek, az orvosnak tudnia kell, hogy biológiailag milyen neműek.

Szerinte nincs szó alkotmánysértő jogalkotásról, mert sem kötelezettséget nem állapítottak meg visszamenőleg, sem magatartást nem minősítettek jogellenessé. Egy lehetőséget és jogot vontak meg visszamenőlegesen, de ezt ő nem érti bele az alaptörvényi tilalomba. Azt írja:

lehet, hogy az állampolgárok egy érvényes jogszabály alapján tesznek valamit, amit nem tennének, ha tudnák, hogy a jogszabály meg fog változni, de az ilyen váratlan változás nem sérti a jogbiztonságot.

Tehát lényegében magára vessen az a képtelen helyzetbe került transznemű, aki a törvényi tiltást előre nem látva elkezdett egy nemváltoztatási eljárást.

Az államtitkár hangsúlyozza továbbá: „a nemi átalakító beavatkozások elvégzése a korábbi szabályozás mellett sem képezte az anyakönyvbe bejegyzett nem megváltoztatásának a feltételét”, azt eddig is „szabad elhatározásából” végeztette el, aki akarta, amit „semmilyen jogszabályi rendelkezés nem befolyásolt”, vagyis „a jogi szabályozás és a nemi átalakító beavatkozások között semmilyen kapcsolat nincs” és eddig se volt. Janó Márk tehát azt állítja: aki eddig átoperáltatta magát, nem azért tette, mert a törvény szerint megtehette, hanem csak mert ilyen kedve volt.

Nem tudni, hogyan dönt majd az Ab. Március 4-éig kell határoznia, mert a bírói kezdeményezésekre 90 napos határidő vonatkozik, és ez 2020. december 4-én érkezett. Az azonban biztos, hogy a testület csak a beadvánnyal foglalkozhat. Vagyis legfeljebb a folyamatban lévő eljárásokat veheti ki a törvény hatálya alól, de a nemváltoztatás általános tilalma akkor is megmarad. Ez ugyan átmenetileg eredményezhet olyan groteszk helyzetet, hogy két, magát nőként meghatározó állampolgár törvényesen összeházasodhatott, mert csak egyikük nemváltozását jegyezték be az anyakönyvbe. Egyébként azonban a semmilyen társadalmi érdekkel nem magyarázható tilalom számos egyéni tragédiát okozhat, vagy rákényszeríti az érintetteket, hogy toleránsabb és emberségesebb országba költözzenek.