Akár havi több mint százezer forintot is elköltenek a családok a gyerek fejlesztésére

Éveket várnak diagnózisra, majd többen a magánszolgáltatókhoz menekülnek. A Hallihó Fejlesztő Központ felmérte, milyen kihívások elé állítja a családot egy beszédfejlődési zavarral küzdő gyerek.

  • hvg.hu hvg.hu
Akár havi több mint százezer forintot is elköltenek a családok a gyerek fejlesztésére

A beszédfejlődési zavar a népesség 2–3 százalékát érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között. A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.

Bár minden második családban a gyerek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1–2 évet kellett várniuk. A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3–5 évvel kapott csak diagnózist.  Az esetek háromnegyedében maga a szülő figyelt fel a gyerek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában. Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.

Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja

– hívta fel a figyelmet Gyapay Kinga, a Hallihó vezetője a korai diagnózis jelentőségére.

Az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 százalék) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 százaléka jár. A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 százaléka kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14 százaléka kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.

A magánfejlesztésre járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 százaléka 40–100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.

„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, melyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – mondja a szakember.

A járvány tovább rontott a helyzeten: a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Több ezer gyereknek szakadt meg így immár másodszorra a terápiája, ami vissza fog köszönni az óvodai, iskolai tevékenységükben is.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.