Mol-egyetem lehet a Műegyetem: pár hét múlva kikerül a BME az állami fenntartásból

Célegyenesbe ért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartóváltási folyamata – ezt egy keddi háttérbeszélgetésen árulta el Charaf Hassan, az egyetem rektora.

Ennek eredményeképp, ha a cégbíróságon nem lesz csúszás, akkor március elsejétől az egyik utolsó állami fenntartású egyetem is kikerül az „államháztartási béklyó” alól. A rektor hangsúlyozta, nem szereti a modellváltás kifejezést, itt ugyanis nem alapítványi fenntartásra állnak át, ahogy a többi modellváltó egyetem, hanem egy zárt körű részvénytársaság lesz az egyetem fenntartója.

E folyamatról – amit ő egyébként már a vezetői pályázatában is előrevetített, és különböző fórumokon rendszeresen megtárgyalt az egyetemi polgárokkal – a rektor tavaly ősszel hosszabban is beszélt a HVG Diploma Magazinnak. 

„Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek. Az a világ, ahol naponta változik a technológia, nem tűri, hogy hetekig, hónapig hezitáljunk egy döntésen. Az a fajta görcs, ami az államháztartásban jellemző – a pénz mennyiségétől egyébként akár függetlenül is –, nem teszi lehetővé a fejlesztést. Az egyetemnek viszont megállás nélkül fejlődnie kell” – indokolta a váltást akkor lapunknak a rektor, és ezt megerősítette a keddi beszélgetésen is.

A most alakuló, az egyetem fenntartói jogait birtokló cég részvényei kezdetben száz százalékban állami tulajdonba kerülnek, de már ekkor is kikerül a BME az államháztartási törvény hatálya alól, a dolgozók pedig a közalkalmazotti bértáblából.  

A cég részvényeit értékesíteni szeretnék. A rektor elmondta, hogy – bár beszéltek tucatnyi nagy céggel, sőt kkv-k is jelezték a részvényvásárlási szándékaikat – igazából egy vállalattal vannak előrehaladott tárgyalások ez ügyben, a Mollal. Ha minden jól megy, a zrt. megalakulása után akár néhány héttel átkerülhet a cég részvényeinek döntő többsége, akár 100 százaléka is az államtól a Molhoz. Mint Charaf Hassan megjegyezte, van azért még ebben némi bizonytalanság, a leendő tárgyalásokon ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az államnak ne maradjon tulajdona, de a részvényesek között tűnjenek fel a Mol mellett más cégek is.

A rektor leszögezte azt is, hogy a leendő cég alapszabályában rögzítettek az egyetem számára bizonyos jogokat biztosító „ezüstrészvényeket”, amelyek az egyetem autonómiáját hivatottak garantálni a mindenkori fenntartóval szemben.

Az is kiderült, hogy a fenntartó cég vezetésére Hankó Balázs miniszter Vetési Ivánt, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnökét, volt BME-s hallgatót kérte fel. Ez a felkérés addig érvényes, amíg a cég az államé, hogy utána is marad-e, arra, nyilván nincs garancia.

Mint ahogy a fenntartó cég igazgatótanácsa is csak akkor fog megalakulni, amikor már értékesítették a részvényeket. Egy háromtagú felügyelőbizottságot viszont már most létrehoznak, ebben az egyik tagot – mint kiderült: Dunai Lászlót, az Építőmérnöki Kar korábbi dékánját – a BME delegálja a szenátus felhatalmazásával. Charaf Hassan szerint ez is garantálja az egyetem szakmai autonómiáját.

A fenntartóváltás azt is jelenti, hogy az egyetem munkavállalói elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, márciustól a munkaviszonyukat a Munka törvénykönyve szabályozza majd. Ez megemelt béreket jelent, amit már most januártól gyakorlatilag „önhatalmúlag”, a minisztériummal nem egyeztetve megelőlegeztek. A tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedett, az egyetemi tanároké az eddigi 777 ezer forinthoz képest a bruttó egymillió forintot is elérheti. Az alapbérre pedig rárakódhatnak a projektek, pályázatok alapján járó pénzek. Hangsúlyozta a rektor, hogy ez csak a kezdet, hosszabb távon el szeretné érni, hogy a BME oktatóinak és kutatóinak bére elérje vagy megközelítse az ipari béreket.

Az egyetem az új fenntartói rendszerben – a többi modellváltó egyetemhez hasonlóan – ötéves finanszírozási szerződéssel fog működni, vállalta különböző indikátorok teljesítését. Leszögezte, hogy olyan vállalásokat nem tettek, amelyek csökkentenék a képzés színvonalát. A BME ugyanakkor hat év alatt háromszorosára emelné az ipari bevételeit.

A beszélgetésen Bihari Péter oktatási rektorhelyettes azt emelte ki, hogy a BME-n alapszakot végzett diákok 60–70 százaléka a Műegyetemen tanul tovább mesterszakon is. A Diplomás Pályakövetési Rendszerre hivatkozva pedig hozzátette, egyre több BME-s szak van a “milliomosok klubjában”, ahol már röviddel a diplomázás után eléri a végzettek jövedelme a havi bruttó egymillió forintot, ráadásul sok helyen a BME-s diploma jelentős jövedelemtöbbletet biztosít.