Magyarországon megjelent két, a Hyalomma nemzetségbe tartozó, hazánkban eddig nem őshonos kullancsfaj. Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Másfélfokon megjelent cikkében arról ír: ezek eredetileg Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségekben honosak, és kifejezetten a meleg, száraz klímához alkalmazkodtak. Különlegességük – és veszélyességük – abban rejlik, hogy képesek terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz (Crimean–Congo Hemorrhagic Fever, CCHF) vírusát, amely az emberre nézve különösen veszélyes.
Az említett vírus vérzéses lázat okoz, amelynek halálozási aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet. Jelenleg nincs ellene sem védőoltás, sem specifikus terápia, csak tüneti kezelést tudnak nyújtani a fertőzötteknek. A betegség gyors lefolyású, és a belső vérzések miatt hamar életveszélyes állapotot idézhet elő.
A vírus szerepel a WHO által kiemelten figyelt tíz legveszélyesebb kórokozó listáján, amelyek a jövő járványainak potenciális forrásai lehetnek.
A Hyalomma kullancsok
több szempontból is eltérnek a hazánkban gyakori kullancsfajoktól: nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és akár több méteren át gyors mozgással követik a gazdát,
amit jól fejlett szemük segít. A felnőtt példányok 12 Celsius-fok felett aktívak, és csak 45 Celsius-fok felett bújnak el. Fő gazdaállataik a lovak, szarvasmarhák, más patások, de embereket és kutyákat is megcsípnek.
Őshonos területeiken tömegesen is előfordulhatnak – akár 100 példány is lehet egyetlen állaton, sokszor a testnyílások környékén.
A nőstények akár hétezer tojást is lerakhatnak.
Megjelenésük jellegzetes: nagyobb testűek, a lábuk erőteljesen sávozott, hátuk barázdált, formájuk ovális. A nőstények mérete 5,5-6,5 mm, a hímeké 3,8-5,6 mm, azaz jóval nagyobbak, mint a hazai kullancsok.
A Hyalomma kullancsok vándormadarakkal gyakran és régóta érkeznek Közép- és Észak-Európába – így Magyarországra is. Ezek a madarak lárva vagy nimfa (a kifejlett állapotot megelőző) stádiumú kullancsokat hoznak magukkal Afrikából, Dél-Európából vagy a Közel-Keletről. Ha az itt talajt érő kullancsok felnőtté tudnak fejlődni, akkor képesek lehetnek embert vagy állatot megcsípni, és így átadni a vírust is.
A szakember hangsúlyozza: a madarak nem hordozzák magát a krími–kongói vérzéses láz vírusát, tehát a fertőzés csak akkor jön szóba, ha a madárra eredetileg már egy fertőzött kullancs kapaszkodott fel. Ez csökkenti ugyan a kockázatot, de nem zárja ki a lehetőséget, ugyanis ez a vírus átkerül a kullancs nőstényből az utódokba is.
A 20. század első felében már találtak olyan háziállatokat Magyarországon, amelyek vérében volt a vírus ellen termelődött ellenanyag, és ugyanerre jutott egy közelmúltban végzett vizsgálat is. Emellett tünetmentes véradók vérében is találtak ellenanyagot. Ezek forrása egyelőre nem tisztázott.
A Hyalomma kullancsok életciklusának egyik kulcspontja a nimfa stádiumból felnőtté való vedlés. Ez az átmenet egy érzékeny időszakban, általában ősszel zajlik. Ha ebben az időszakban tartós hideg van, a kullancsok elpusztulnak, és nem élik túl a telet. De ha az ősz kellőképp enyhe, akkor a vedlés sikeres lehet, és a felnőtt kullancs már túléli a hideg időszakot is. Törökország magasabb hegyeiben télen mínusz 10-15 Celsius-fokot is elvisel.
Földvári Gábor
Az elmúlt években Magyarországon Kecskemét környékén – vagyis Magyarország legszárazabb vidékén – már hat alkalommal is találtak ilyen kullancsot. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a kullancsok lassan, de biztosan megtelepednek ott. Egyelőre még nincs teljes körű bizonyíték arra, hogy már van helyben szaporodó populáció, de a jelek ezt valószínűsítik.
A hazai kutatók már kidolgoztak egy intézkedési tervet, amelynek fontos eleme a Kullancsfigyelő projekt, amelyben az állampolgárok is szerepet kapnak. Ezen keresztül bárki beküldhet fényképeket és adatokat a megtalált kullancsokról. Fontos, hogy ha valaki Hyalomma kullancsot talál, rakja el élve, hogy a kutatók minél több vizsgálatot el tudjanak végezni rajta.
A legújabb fejlesztés a PragmaTick nevű mobilalkalmazás – itt tölthető le iPhone-ra és androidos eszközökre –, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem idővel több európai országban is be szeretnének vezetni a szakemberek. Ezzel az alkalmazással a felhasználó néhány gombnyomással beküldheti a megfigyelést, és az adatlapon megadhatja:
- milyen gazdán találta a kullancsot (ember, kutya, ló stb.);
- éppen mászott, vagy már vért szívott;
- mikor és hol történt az észlelés.
Eddig 24 Hyalomma-példány került elő a programban a lakosság segítségével, ebből öt idén. Tavaly arról is írtunk, hogy egyre szélesebb az az időintervallum, amikor a parazitákkal találkozhatunk:
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
