A szkíta kisebbség honos népcsoporttá nyilvánítása iránt adott be kezdeményezést Pócs Alfréd koronavírus-tagadó orvos és volt egri önkormányzati képviselő, nem először. Legfrissebb beadványát augusztus 13-i ülésén tárgyalta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A hétfői Magyar Közlönyben megjelenő határozatból úgy tűnik, egyöntetűen hitelesítették Pócs kezdeményezését, amely 2023-ban egyszer már kudarcot vallott.
Pócs Alfréd azt szeretné, hogy a szkíták – a romákhoz, németekhez hasonlóan – elismert hazai kisebbség lehessenek, és így akár a 2026-os választáson nemzetiségi listát is állíthassanak, illetve képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.
Az NVB-határozat ellenére sem valószínű, hogy elismert népcsoporttá válnak a szkíták, ehhez ugyanis össze kell gyűjteni legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírását, ezt be kell adni a választási szervhez, amely ellenőrzi a szignókat. Pócs legutóbbi próbálkozásánál ezt az akadályt még vették, mert 1371 aláírás gyűlt össze.
Csakhogy ezután még be kell szerezni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását is, és csak ezután dönt a kisebbség hivatalos elismeréséről az Országgyűlés. A parlament legutóbb éppen azért utasította el 2023 végén a nemzetiségi státusz megadását, mert az MTA szakvéleménye kimondta:
Nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.
Azóta aligha változott az MTA álláspontja a kérdésben, így az sem várható, hogy az akadémiai véleményt mindig figyelembe vevő Országgyűlés ezúttal másként döntene, de a folyamatot újra végig kell vinni, mert a törvény szerint joga van a kezdeményezőnek újra és újra beadni a kezdeményezést. Bár legutóbb Soltész Miklós államtitkár a szkíták ötletét először viccnek hitte, és megjegyezte: felül kéne vizsgálni a szabályozást.
