szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

„Elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól” – írja többek közt indoklásában. Döntését Fröchlich Róbert cikkével támasztja alá, amiben az országos főrabbi bizniszegyháznak nevezi a Köves Slomó által vezetett Chabad közösséget.

A népszerű televíziós újságíró, író Kepes András Facebook-posztban jelentette be, hogy bár tavaly októberben elfogadta az EMIH – Magyar Zsidószövetség felkérését, hogy legyen vendége Köves Slomó rabbinak egy péntek esti nyilvános beszélgetésen az Óbudai Zsinagógában, de „az elmúlt napok eseményei után” azt lemondja. „Aligha hiszem, hogy ebből egy jó beszélgetés születhet” – írja.

Kepes hangsúlyozza, hogy voltak fenntartásai a meghívással, de először elfogadta azt, ugyanis minden vallást tisztel, és erre televíziós műsorai, könyvei a példák. A Világfalu című televíziós sorozatában pedig éppen a Chabad közösség szertartásait mutatta be. „A vallások számomra a spiritualitásról, a kiszolgáltatottak segítéséről, a lelki és testi gyógyításról, a tanításról szólnak, amelyek kiegészítik az állami feladatokat. De elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól.”

Elutasítása okainak megértéséhez Frölich Róbert, a Szombat folyóiratban megjelent írását mellékelte. Az országos főrabbi írásának apropóját az szolgáltatta, hogy „2025. március 23-án, példátlan módon, a Vészkorszakot idéző látványvilágban a Chabad által odahelyezett állítólagos orthodox vezetők, valójában Chabad-kollaborátorok rendőröket hívtak, hogy eltávolítsák a Kazinczy utcai templomból az ott imádkozó Mordecháj Rabinowitzot, a még megmaradt pesti orthodoxia tudós rabbiját”.

Majd hosszasan sorolja a Chabad tetteit, amelyek célja szerinte „a magyarországi zsidó közösség teljes eltörlésének, kisajátításának, átformálásának és csalárd lenyúlásának kísérlete”, valamint pénzgyűjtésre és a közpénzek megszerzésére való törekvés, egy „bizniszegyház”.

E folyamat következő eleme volt – Frölich szerint – az EMIH megalakulása, majd Köves Slomó rabbivá avatása.

A Chabad kiépítette a gazdasági bázisát is, a magyar kormány hathatós támogatásával. „Elegendő, ha csupán a csengelei becsődölt vágóhidat, az általuk elképzelt formában soha meg nem nyíló Sorsok Háza-tervet vagy a Baross utcában megálmodott – ám mind a mai napig nem létező – színházat említjük. Mindezeket milliárdokkal támogatta meg az állam, de nem lett belőlük semmi… A nemzeti vagyon vélhetőleg átalakult magánpénzzé, mindenesetre követhetetlenül eltűnt.” Továbbá „meg akarják szüntettetni, feledésre kívánják ítélni az Országos Rabbiképző Intézetet”.

Fröchlich azt megjegyzi, hogy „lehet, sőt biztos, hogy a Chabad tagjai vagy támogatói ezt mind nem tudják, vagy nem látják. Akik valóban nem, azok a tisztességes zsidók a Chabad környékén. Ugyanolyan jóhiszeműen tévednek, mint tette azt a zsidó vezetés a múltban.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!