Lengyelországban anyakönyvezték két férfi külföldön kötött házasságát, a döntés nehezen született meg

Az Európai Unió luxemburgi bírósága kimondta, hogy amit egy tagállam elismer házasságként, azt a többinek is el kell ismernie, még akkor is, ha a saját törvényei szerint azonos neműek nem köthetnek házasságot.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök először ingerülten reagált a két lengyel férfi panasza nyomán született ítéletre: „Ne mondják meg nekünk külföldről, mit ismerjünk el!” – jelentette ki a politikus, aki nemcsak a köztársasági elnök és a jobboldali ellenzék reagálásától tartott, hanem saját kormányáétól is. Abban egyrészt ott van a konzervatív Parasztpárt, amely az élettársi kapcsolatok rendezését is állandóan megtorpedózza – alkalmat se adva az államfőnek, hogy ő állja útját a tervezett törvénynek –, másrészt Tusk pártja, a Polgári Koalíció is többféle irányzatot tömörít, és ott se mindenki lelkesedik a melegjogokért.

De a miniszterelnök nemrég hirtelen váltott: bocsánatot kért azoktól, akiket megalázó hivatali huzavonának tettek ki, és gyors intézkedést ígért. Részben azért, mert egy másik kormánypárt, az Új Baloldal erre ösztönözte (ez a párt adja a digitalizációs minisztert, akinek az adminisztratív lépéseket meg kellene tennie), részben mert érzi: a választóknak éppen az a része a legelégedetlenebb vele, amely érzékeny az emberi jogokra, és amelynek a 2023 őszi, mára elhalványult nagy győzelmét köszönheti. És azért is, mert egyre rosszabbul vette ki magát egy uniós bíróság ítéletének semmibe vétele.

Ahhoz azonban, hogy a varsói anyakönyvi hivatal bejegyezze két férfi házasságát, kellett egy lengyel bírósági ítélet is. Enélkül a liberális főpolgármester, a tavalyi elnökválasztáson alul maradt Rafal Trzaskowski nem mert lépni. Az ítélet nemrég megszületett. A Legfelső Közigazgatási Bíróság kimondta: az 1997-es alkotmánynak az a mondata, hogy „a Lengyel Köztársaság óvja és védi a házasságot mint férfi és nő közti szövetséget”, nem jelenti azt, hogy tiltja ugyanezt két férfi vagy két nő között, csupán nem részesíti kiemelt védelemben.

A bejegyzéssel természetesen nem oldódott meg semmi, jogszabályi alap továbbra sincs. Most bizonyára sok, akár néhány ezer érintett elindul azokba az országokba, ahol összeházasodhatnak, és megjelennek irataikkal a lengyel lakóhelyükön. De az anyakönyvi hivatalok az önkormányzatokhoz tartoznak, és a jobboldali polgármesterek bizonyosan nem engedik meg a bejegyzésüket. Még Varsóban sem világos, hogy az anyakönyvezés után milyen jogokat élvezhet a két újdonsült házasfél – például az adózás, az egészségügyi ellátás, az öröklés terén –, akiknek egyikét ráadásul feleségként írták be, mert nem sikerült megegyezni az újfajta űrlapokról. Gyereket örökbe fogadni biztosan nem lesz joguk.

A lengyel jobboldal tombol a felháborodástól: lám, a Tusk-kormány kerülőúton bevezeti a melegházasságot! Gyalázatos, undorító, ami történt – így minősítik ellenzéki politikusok a varsói anyakönyvi hivatal döntését. A kormány szerintük az Európai Bizottság zsarolásának enged, a rendes bíróságoktól elkülönülő független közigazgatási bíróság pedig politikai döntést hozott. Anna Brylka szerint, aki az Európai Parlamentben a Fidesz-képviselőkkel együtt ül a Patrióták frakciójában, figyelmen kívül kell hagyni az EU-Bíróság ítéletét. A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt a katolikus fundamentalista Ordo Iuris támogatásával az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely – magyar megfelelőjével ellentétben – bírói ítéleteket nem semmisíthet meg, de az azokat megalapozó jogszabályt igen. Biztosra vehető, hogy ezt meg is teszi, de ez sem old meg semmit, mert a kormány és a mögötte álló parlamenti többség nem ismeri el és nem hirdeti ki az Ab-határozatokat.

Egyelőre tehát egy párt anyakönyveztek, minden más függőben van Lengyelországban.

Ugyanez a kérdés Magyarországon is rendezetlen, annak ellenére, hogy bár az Alaptörvény szerint „az apa férfi, az anya nő”, az azonos nemű párok számára létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, amelynek a magyar Ab már 2010-ben zöld utat adott.

A Fővárosi Törvényszék 2018-ban döntött jogerősen arról, hogy az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát itthon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, de nem történt semmi. Ezután az Ab 2025-ben megállapította, hogy ez a jogi rendezetlenség alkotmányos mulasztás, és kötelezte az Országgyűlést a jogalkotásra. A parlament nem lépett, az Ab kénytelen volt ezt ismét szóvá tenni. Hiába, pedig határozatai mindenki számára kötelezőek.

Idén márciusban ellenzéki képviselők nyújtottak be törvényjavaslatot, de az akkor Fidesz–KDNP-többségű Törvényalkotási Bizottság még azt is megtagadta, hogy tárgyaljanak róla. Az akkori javaslatot szerzői most nem tudják megismételni, mert pártjaik (DK, Momentum, Párbeszéd) közben kiestek a parlamentből. De a mulasztás és így a kötelezettség is fennáll, tehát az Ab-határozat végrehajtására az új országgyűlésnek mielőbb törvényt kellene alkotnia. Még akkor is, ha most nem ez látszik a legfontosabbnak.

https://hvg.hu/360/20260514_fidesz-gender-gyermekvedelem-atmutott-ovodas-csizmadia-zoltan

(Kiemelt kép: Tüntetők 2026. április 25-én Varsóban azt követelték a kormánytól, hogy ismerjék el az azonos nemű párok más tagállamokban kötött házasságát – Wojtek Radwanski / AFP)