Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A gazdaság repülőrajtot vett, de majd csak később fog felszállni. A rossz szankció lehet jó szankció is, ha a célja a béke. 800 ezer ember fektette állampapírba a pénzét, ez 800 ezer család, csak meg kell őket szorozni néggyel. A 13. havi nyugdíj gyorsabban nő, mint a másik 12 havi juttatás. Legalábbis Orbán Viktor szerint.
A Babakötvény hozama az inflációt követi kamatprémiummal, így most 20 százalék fölötti hozamot fizet.
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal.
Novemberben és decemberben megugrottak a termelői árak, decemberben már 9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar árai 4,5 százalékkal nőttek.
A Nyugati pályaudvartól zöld folyosó futna a Ligetig, a cirkuszművészeti központ a Nagycirkusz mellé kerülne, az állatkert a mögötte lévő vasúti területen terjeszkedhetne.
Kínában továbbra is hasít, Németországban továbbra is bukdácsol a tisztán elektromos autók piaca.
Az ország legnagyobb ipari parkját építenék meg Bicsérd határában, Pécs közvetlen közelében, csak éppen a felülről jövő elképzelés nem egyezik a helyiekével. Gazdák alól kihúzott első osztályú termőföldek, rengeteg bizonytalanság, illetve a környezetszennyezéstől való félelem jellemzi a beruházást. Már ha megvalósul.
Mindez Rétvári Bence államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére adott válaszából derült ki, ha esetleg eddig elkerülte volna a figyelmét.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
Az inflációkövető lakossági állampapírokból kiáramló pénzek és a most kezdődő újabb Trump-elnökség komoly lehetőséget és feladatot jelentenek a befektetési alapok számára. A problémákról és a kilátásokról a HVG több hazai alapkezelőt is megkérdezett. Hozamvadászat című sorozatunk 1. része.
Érkeznek az állampapírok utáni kifizetések, ez pedig láthatóan egyre jobban foglalkoztatja az embereket.
A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent, az iparból hiányzik a külső kereslet, a külkereskedelmi mérleg gyengül. A növekedés motorja a fogyasztás lehet, amit mérsékelhet, hogy a vártnál kisebb mértékben emelkednek a bérek.
Az „őrület”, ahogy Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter nevesítette a lakossági állampapír piacon kialakult helyzetet, nem az 1000 milliárd forint feletti kamatfizetésről szól (ez teljesíthető), hanem sokkal inkább arról, hogy a befektetők most az állampapírban tartott pénz jövőjéről (is) döntenek. Nem kisebb a tét, mint a teljes magyar államadósság 10%-a, ami kevesebb, mint 3 hónap alatt megmozdulhat. A kihívás nem kicsi, de kezelhető. Az alternatívák között azonban eddig egy érdemi lehetőség nem merült fel: egy új konstrukcióra lenne szükség a lakossági állampapír kínálatban, mely szemben a PMÁP-pal ténylegesen, valós időben, inflációhoz igazítja a kamatfizetést.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
Az év utolsó három hónapjában megállt a GDP növekedése, 2024 egészére vetítve pedig mindössze 0,7 százalék volt, ami jócskán elmarad az elemzők várakozásától.
2024 novemberében 3,8 százalékkal csökkent a magyar export volumene az előző év azonos időszakához képest, míg a behozatal 2,8 százalékkal meghaladta azt – írja gyorsjelentésében a KSH.
A fő termelőnek számító Brazíliában a rossz termés miatt a szokásos 8 millió zsák helyett legfeljebb 500 ezer van készleten, további áremelkedés várható.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke felszólító levelet küldött több – alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő – érdekképviseleti szervezethez.
