„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Az 5 ezer milliárd forintot közelíti az az összeg, melyet a kormány rezsivédelem címszó alatt 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek utalt, melyek aztán a pénzeket Moszkvába fizették tovább, írja a Népszava hétfői száma.
A lap 64 vonatkozó kormányhatározat adatait összesítve jutott erre. Ez alapján azt írják, 2022-ben 769 milliárd forint landolt végül Moszkvában rezsivédelem címkével, 2023-ban 2,4 ezer milliárd, 2024-ben pedig 1,3 ezer milliárd. Az elmúlt három évben a kormány ennél kevesebbet fordított honvédelemre, rendőrségre és családi pótlékra.
A kormány a 2022 közepi energiaár-robbanáskor hozta létre a rezsivédelmi alapot a lakossági díjak “védelme” és az energiaár-emelkedés tompítása céljával. A fenti összegek javát ebből az alapból a lakosságnak áramot és gázt értékesítő MVM kapta, mivel a rezsicsökkentés miatt az állami energiacég folyamatosan nagy veszteségekkel kell, hogy működjön: megveszi a tőzsdei árakhoz kötötten árazott orosz gázt, majd azt bukással kell, hogy továbbadja a lakossági fogyasztók felé.
A 2022 vége óta fizetett összeg a Népszava szerint 4852 milliárd forint. Ebből 2437 milliárd ment az MVM-nek a rezsicsökkentés miatt elszenvedett bukás ellentételezésére. A második legnagyobb kedvezményezett a távhőcégek csoportja volt, ők 831 milliárdot kaptak gázvásárlásra. A gázt ők az MVM-től szerzik be, így ennek az összegnek a java része is az állami céghez került, ahonnan vélhetőleg ment tovább Moszkvába.
A lakossági rezsidíjak kormányzati kipótlását a kabinet uniós hozzájárulással működteti, és a Népszava szerint semmi jele annak, hogy az EU meg akarná szüntetni vagy felül akarná vizsgálni ezt a gyakorlatot – a kormánypropaganda ettől még azt harsogja, hogy “Brüsszel meg akarná tiltani a rezsicsökkentést”.
