„Aki elektromos autót vesz, az utána ragaszkodik hozzá” – interjú a Porsche Hungaria ügyvezetőjével

6 perc

2025.02.18. 15:00

2025.02.20. 14:38

Az előző évek drágulása után árcsökkenés biztosan nem lesz sem a használt, sem az új autóknál – véli Wachtler Tamás, a Porsche Hungaria ügyvezető igazgatója. Ha nincs elég pénzük, a vevők inkább kivárnak, de olyan autót akarnak venni, amelyben jól érzik magukat.

A forint továbbra is volatilis. Az árfolyam gyors változása milyen mértékben és mennyi idő után jelenik meg a magyarországi autók áraiban?

Az európai autógyártók euróban számolnak, a japán, koreai és amerikai szereplők pedig a saját valutájukban, tehát gyakorlatilag minden kocsi ára függ a forint árfolyamváltozásaitól. Mi is folyamatosan figyeljük az árfolyamot, ám nem kapkodunk az árak változtatásával, megszoktuk a forint hullámzását. Nagyjából 1-1,5 hónapot várunk. A nálunk megrendelt autókra teljes árgaranciát kínálunk. Ez különösen nagyobb árfolyamváltozás idején biztonságot ad az ügyfélnek, így a vevő a rendelési áron kapja a járművet, függetlenül attól, hogy mennyi idő telik el az átadásig. Sok versenytársunk az általa nyújtott árgaranciát egy bizonyos árfolyamszinthez köti, annak elérése esetén a kereskedőnek joga van árat emelni, a vevő pedig elállhat a vásárlástól.

A főként európai gyártású autóink legnagyobb részét két-három hónap alatt leszállítják; mondjuk kétéves átfutási idő mellett más volna a helyzet. A vásárlóink hajlandók egy–három hónapot várni azért, hogy olyan járművet kapjanak, amilyet megálmodtak. Saját pénzügyi érdekünk is azt diktálja, hogy minél kisebb készlettel dolgozzunk, a jelenlegi magas kamatkörnyezetben költséges készletezni. A korábbi években megszokott hatalmas készletek ideje csak a kamatok normalizálódása, a jelenlegi 6-7 százalék helyett 2-3 százalékos szint elérése után jöhet vissza.

Wachtler Tamás
Reviczky Zsolt

Érezhetően sokat nőttek az autóárak az utóbbi években. Ez minek a következménye?

A pandémia világszerte megbolygatta az ellátási láncokat, sok esetben hiány alakult ki, nőttek a szállítási határidők, a chipgyártók is nagyot drágítottak. A járművek alapfelszereltségét pedig az európai szabályozás, a kibocsátási normáknak való megfelelés miatt is gazdagítani kell, egyre többe kerülő technológiát építve be. Mindezek nyomán az előző három évben közel 40 százalékkal nőtt az új autók ára Európában, ehhez jön Magyarországon a forint gyengülése. A használt szegmensben más a dinamika. A fiatal használt autók piacán az új modellek megjelenése mindig izgalmat kelt, az árak nagyjából féléves csúszással követik az új autókét.

Mire számít 2025-ben?

Árcsökkenés biztosan nem lesz sem a használt, sem az új autóknál. Idéntől új kategóriába kerültünk a 2035-ös zéróemissziós cél felé vezető úton: eddig kilométerenként átlagosan 118 gramm szén-dioxid-kibocsátású kocsikat lehetett gyártani, ez januártól 95 grammra csökkent. Hamarosan kiderülhet, az EU enyhít-e az autógyártókkal szembeni hatalmas nyomáson, az új elvárást ugyanis nagyon nehéz lesz teljesíteni. Ha nem sikerül, súlyos bírságok várnak a gyártókra, elképzelhető, hogy emiatt áremelések lesznek a nagyobb szén-dioxid-kibocsátású modelleknél. Ez ugyanakkor a plug-in hibrid és a teljesen elektromos modellekre nem vonatkozik.

Ha a Volkswagen üzemeket zár be, az érinti a járművek elérhetőségét Magyarországon?

Egyáltalán nem. A VW-csoportnak 114 gyára van világszerte. A költségek optimalizálásáról van szó, senkinek sem kell attól tartania, hogy emiatt nem vagy később juthat hozzá a kiszemelt autóhoz.

Ön szerint milyen időszak vár a magyarországi autópiacra?

Egyrészt látjuk a forgalomba helyezési statisztikákat, amelyek a már teljesített régebbi megrendelések eredményei, másrészt látjuk a saját rendelésállományunkat. A forgalomba helyezéseknél 2024-ben 14 százalékos emelkedés volt. A Porsche Hungaria rendelései ennél jóval nagyobb mértékben, közel 70 százalékkal nőttek. A növekedés a sok új modellnek is köszönhető. A VW-csoport Európa vezető gyártója, a világon a második legnagyobb szereplő, a fő márkái (Skoda, Volkswagen, Cupra, Audi, Seat) megújultak, és sok új modell érkezett.

Emellett stratégiát is váltottunk. A flottapiacon hagyományosan erősek vagyunk, mostanában pedig kedvező ajánlatokkal jelenünk meg a magánügyfelek felé is. Az utóbbiak aránya a teljes piacon belül fokozatosan emelkedik, jelenleg 33 százalék. Ez annak is köszönhető, hogy a kamatok valamelyest normalizálódtak. 15–20 százalékos teljeshiteldíj-mutató mellett az emberek nem szívesen vásárolnak autót, most viszont már az akciózás is elkezdődött, az importőri támogatásnak köszönhetően 4-5 százalék alatti thm-mel is elérhetők hitelek.

A norvégok lényegében véghez vitték az elektromos átállást az új autóknál

Minden tíz eladott autóból kilenc teljesen elektromos volt náluk tavaly.

Az elmúlt nehéz években volt keresleti eltolódás márkák, típusok közt? Tapasztaltak olyan „lefelé vásárlást”, mint az élelmiszereknél?

Az autópiacon nem jellemző az ilyesmi. Az ügyfelek rosszabb anyagi helyzetben is ritkán döntenek úgy, hogy kevésbé felszerelt vagy olcsóbb járművet vesznek. Ha nincs rá elég pénzük, inkább kivárnak. Az autó fontos teret jelent a család életében, sok időt töltünk benne, így általában olyat szeretnénk vásárolni, amelyben jól érezzük magunkat.

Milyennek látja az elektromos autók helyzetét a magyarországi piacon?

Ez a szegmens növekszik, mivel érdemi állami támogatások érhetők el. A 2024-ben értékesített új autók között a teljesen elektromos járművek súlya 7 százalék, ez az egyik legmagasabb arány a régiónkban. Igaz, az európai átlag 13 százalék körül jár. A kínálat növekszik, a technológia gyorsan fejlődik. Azt látjuk, hogy aki elektromos autót vesz, az utána ragaszkodik hozzá. Bár az ilyen jármű más felhasználást igényel, hamar megszokják az ügyfelek, ha pedig szervizbe hozzák, akkor csereautónak is elektromosat szeretnének. E modellek további terjedéséhez az infrastruktúra fejlesztésére van szükség Magyarországon is. Jelenleg nagyjából 3200 töltő működik szerte az országban, a folyamatban lévő állami pályázattal jövőre 6-7 ezerre nőhet a számuk. Aki ma elektromos autót vesz, az túlnyomórészt második autónak vásárolja, és leginkább otthon vagy a munkahelyén tölti. Aki ezt nem tudja megoldani valamelyik „bázisán”, az az infrastruktúra hiányosságai miatt nehezen vállalható kompromisszumokra kényszerül egy villanyautóval. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek gyorsan megszeretik ezt a hajtásláncot.

Látszik már a magyar autópiac felső korlátja?

Sajnos igen. A személyautó-piac 2024-ben közel 122 ezer darabbal zárt – összehasonlításképpen: Ausztria 250 ezres piac, miközben a két ország lakosságszáma hasonló. Az autók átlagos életkora nálunk 16 év. Ha az európai átlagokat nézzük, bőven volna még tere a bővülésnek. Erre azonban jelenleg nem látok reális esélyt. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületében úgy látjuk, hogy 2025-ben a tavalyihoz hasonló lehet az eladott darabszám.

Jön a nagy földindulás: így szórják tele az országot e-autó töltőállomásokkal

2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal.

Az elektromos szegmensben sem várható bővülés?

De igen, az eladásokban tovább nőhet az elektromos autók aránya. Annyi bizonyos, hogy amíg nem lesz kötelező az elektromos autók kizárólagos forgalmazása, addig mi fejlesztünk és forgalmazunk minden felhasználásra egész Európában. A belső égésű, hibrid és full elektromos autók között mindenki megtalálhatja majd a számára legmegfelelőbbet. A nagy kérdés, hogy az Európai Unióban milyen újabb szabályokat terveznek 2035-re és az utána következő időszakra. Az egyértelműen látható, hogy az ügyfelek nem veszik olyan arányban az elektromos járműveket, ahogy azt az Európai Bizottság gondolta, amikor a 2035-ös céldátumot megállapította. Ez pedig sok problémát okoz. Az autógyártásban hagyományosan magasak a fix költségek, ezért ha egy gyár három műszakban termel, akkor az egy járműre jutó költségek alacsonyabbak, így versenyképes áron lehet kínálni az autókat, és marad pénz fejlesztésre is. Ha viszont nincs teljes kihasználtság, az egységköltség meredeken emelkedik. Ez fordítva is igaz: amennyiben a kereslet elkezd újra nőni, csökkenhetnek az árak, ami tovább erősíti a keresletet.

A kereslet felépítéséhez az állami támogatások jelentik az egyetlen utat?

Egyelőre nem nagyon látok más megoldást. Az autógyártók eurómilliárdokat fektettek az elektromobilitásba, teljesen új technológiát kellett kifejleszteni. Az edukáció részeként a budaörsi Mooncityben egy elektromobilitási központot hozunk létre, ahol szakértők adnak tanácsot nemcsak az autóról, hanem a teljes ökoszisztémáról.

Nyitóképen Wachtler Tamás. Fotó: Reviczky Zsolt

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!