A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.
A magyar mérnökök első nagy generációja a kiegyezést követő hatalmas ipari fellendülés meghatározó szereplője volt. Közülük is kiemelkedett a száz éve meghalt, világhírű Bánki Donát (1859-1922), aki az elektrotechnika kivételével a gépészeti tudományok minden ágazatában fontos alkotásokkal gazdagította a világot. Egyszerre volt a gyakorlat, az elmélet és a tanítás embere. A magyar ipar korántsem tudta teljes mértékben kihasználni a zsenialitását.
A 98 éves Jean Clémentinról, a Le Canard enchainé hetilap egykori főszerkesztőjéről kiderült, 1957-től 14 éven át információkat szolgáltatott ki, és titkosszolgálati akcióban is részt vett.
Két évtizeddel az események után előkerültek a Döcher-gyilkosságnál használt fegyverek – tudta meg a HVG. Annak is utánajártunk, ki lehetett a nyomravezető.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutattuk ezekben a hetekben.
Egy félreeső keletnémet híd, egy állandóan lecsúszni akaró nadrág és minden hájjal megkent ügyvédek is fontos szerepet játszottak a fogolycserék hidegháborús történetében, amelynek újabb fejezete lehet a Moszkvában túszként ragadt amerikai világsztár sportoló, Brittney Griner esete.
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
Aki szereti a fellengzős címeket, az magyar Atlantiszként is hivatkozhatna erre a középkorban eltűnt településre, de aki inkább szeretne biztosra menni, az nem tesz ilyet. Valójában Lostával kapcsolatban több a kérdésünk, mint amennyi megnyugtató válasszal szolgálhatunk, de ettől még a nyomozás utána izgalmas játék.
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Titkosszolgálatok, fedett kereskedőcégek, közvetítők és zsebimportőrök együttes erővel cselezték ki a hidegháború kereskedelmi fegyverét, a Cocom-listát. Visszafelé is elsülhet az olyan gazdasági embargó, amellyel most a Nyugat Oroszországot szorongatja.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.
A 19. században fejlődtek odáig a tudományok, hogy ne lehessen többé polihisztorkodni. Erdély utolsó polihisztora a 125 évvel ezelőtt, 1897. június 24-én elhunyt Brassai Sámuel volt. Ő gyakorolta a legnagyobb hatást Erdély szellemi életére a 19. században, amelyet gyakorlatilag végigélt. Élete végén százévesnek nyilvánított magát, holott szinte biztos, hogy 97 volt „csupán”. Pedagógiai nézeteivel messze megelőzte a korát - sajnos a mi korunkat is.
