Helyek, amelyek már nincsenek – Karakorum, a Mongol Birodalom fővárosa
Mára csupán két kőteknős és az alkalomadtán arrafelé kapirgáló régészek jelzik a helyét Karakorumnak, amely hajdanában a világ egyik legnagyobb birodalmának volt székhelye.
#történelem
A rendezetlen ügyek miatt botrány fenyeget a müncheni olimpiai merénylet 50. évfordulóján
Mai szemmel különösen érthetetlen a rendőrség akkori tehetetlensége, ráadásul évtizedek óta politikai mulasztások és a kárpótlás körüli viták is terhelik az emlékezést.
Egyszer sem került magyar címlapokra az „első globális médiaesemény”, az Eichmann-per
A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.
Budapestre érkezik az Anschlusst és a bécsi vészkorszakot bemutató kiállítás
A kiállítás augusztus 23-án nyit, aznap az érdeklődők neves osztrák és magyar szakemberek részvételével pódiumbeszélgetésen is hallhatnak a bécsi vészkorszak hátteréről.
Churchill bunkervécének álcázott szobából vitte győzelemre a nyugati szövetségeseket
A brit kormány bombabiztossá tett óvóhelye éppen a világháború elejére készült el. Innen beszélt Winston Churchill Roosevelt amerikai elnökkel, itt dolgozott a brit vezérkar is. Ma egy számos különleges relikviával teli kiállítás tekinthető meg itt.
„Történelmi aszály“ van? Ha a VIII. században nem lett volna, talán a honfoglalás is elmarad
Népvándorlás, forradalom, boszorkányégetés, klímamenekültek, arab tavasz – csak néhány példa arra, mi mindenhez járult hozzá évezredeken át a szárazság.
Miközben Putyin újraírná a történelmet, felkészül Törökország és Szerbia?
Miért nincs jó válasza a Nyugatnak a revizionizmusra, a történelmi sérelmek felülvizsgálatára? Nem jött be sem a lekenyerezés, sem a megalkuvás, sem a fegyverkezés. Lapszemle.
Révész Sándor: A meggyilkolt költők éjszakája
Hetven évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán a moszkvai Lubjanka börtönben Sztálin parancsára meggyilkoltak 23 zsidót. Tíz szabotőrnek minősített mérnököt és a Sztálin parancsára megalakított Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 prominens aktivistáját. A szovjet zsidó értelmiség élvonalbeli képviselőit, köztük öt írót, költőt. Az ő emlékezetükre nevezik ezt az éjszakát A meggyilkolt költők éjszakájának. Ez az éjszaka a szovjetunióbeli zsidó kultúra és közösség likvidálásának szimbóluma.
Helyek, amelyek már nincsenek – Kakpuszta, az elnéptelenedett somogyi falu
Kakpuszta fénykorában még vasút is vezetett a határáig, a 60-as években 700-an is lakták, majd hirtelen elnéptelenedésnek indult, utolsó lakója, egy idős asszony 2006-ban halt meg. Mára már szinte teljesen visszahódította a természet az egykori település területét.
Putyinéhoz képest kis energiablokáddal próbálkozott anno Gorbacsov – neki nem jött össze
A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.
Egy félig hasznosított zseni – 100 éve halt meg Bánki Donát
A magyar mérnökök első nagy generációja a kiegyezést követő hatalmas ipari fellendülés meghatározó szereplője volt. Közülük is kiemelkedett a száz éve meghalt, világhírű Bánki Donát (1859-1922), aki az elektrotechnika kivételével a gépészeti tudományok minden ágazatában fontos alkotásokkal gazdagította a világot. Egyszerre volt a gyakorlat, az elmélet és a tanítás embere. A magyar ipar korántsem tudta teljes mértékben kihasználni a zsenialitását.
Botrány a francia újságíró körül, aki a csehszlovák titkosszolgálatnak dolgozott
A 98 éves Jean Clémentinról, a Le Canard enchainé hetilap egykori főszerkesztőjéről kiderült, 1957-től 14 éven át információkat szolgáltatott ki, és titkosszolgálati akcióban is részt vett.
Hazai maffialeszámolások újabb részletei láttak napvilágot
Két évtizeddel az események után előkerültek a Döcher-gyilkosságnál használt fegyverek – tudta meg a HVG. Annak is utánajártunk, ki lehetett a nyomravezető.
Náci milliárdosok – 8. rész: A síri csend korszaka
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutattuk ezekben a hetekben.
Sztárkosarast fegyvernepperért? A Griner-ügy és az orosz–amerikai fogolycserék története
Egy félreeső keletnémet híd, egy állandóan lecsúszni akaró nadrág és minden hájjal megkent ügyvédek is fontos szerepet játszottak a fogolycserék hidegháborús történetében, amelynek újabb fejezete lehet a Moszkvában túszként ragadt amerikai világsztár sportoló, Brittney Griner esete.
Az ittas fecsegése lett a veszte a Kádár-kor szorgos irodalmár-besúgójának
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
Helyek, amelyek már nincsenek: Losta, az elveszett balatoni falu
Aki szereti a fellengzős címeket, az magyar Atlantiszként is hivatkozhatna erre a középkorban eltűnt településre, de aki inkább szeretne biztosra menni, az nem tesz ilyet. Valójában Lostával kapcsolatban több a kérdésünk, mint amennyi megnyugtató válasszal szolgálhatunk, de ettől még a nyomozás utána izgalmas játék.
Magyar királyoknak és szenteknek hódolt a középkori Itália, trónfoglalás lett a vége
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Náci milliárdosok – 7. rész: „Hitler támogatása egyszerűen szükséges volt”
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Öngyűlölő zsidó volt-e Hitler? - Ezt a tévhitet is eloszlatja egy új történelemkönyv
Tíz történész válaszol a II. világháborúval kapcsolatos megannyi kérdésre a Napvilág Kiadó kötetében.
