Lehet, hogy mégsem Napóleon katonáit vagy a párizsi metróban bicskázó munkásokat akarták megnyugtatni az azóta szimbolikussá vált kenyérrel – amelyet egyébként maguk a franciák már kezdenek unni.
A robbanóanyagot szállító Mont-Blanc hajón történt detonáció miatt a kanadai Új-Skócia tartomány lakosai közül több ember halt meg, mint az első világháborúban, és több, mint a Titanic elsüllyedésekor. Ennek ellenére utóbbihoz képest Magyarországon a Mont-Blanc története kevéssé maradt meg a köztudatban.
A germánul Haithabu néven is ismert település a Balti-tengerre néző Schlei-öböl meghatározó kereskedővárosa volt, amely a IX. és a XI. század között élte virágkorát, majd gyors egymásutánban kétszer is kifosztották.
Nemcsak újjászületett épület, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb angolparkja is bejárható. Kiderül, miért építették a grófné betegszobáját az istálló fölé, és hogyan fért meg a szabadkőműves múlt őrzése a kastély utolsó urának nyilas érzelmeivel.
A korszerű szervezett bűnözés atyja, a XX. század talán legzseniálisabb gonosztevője 125 évvel ezelőtt, 1897. november 24-én született egy kis szicíliai bányásztelepülésen, egy kénbányász családjában. Bűneiért sok száz év büntetést érdemelt volna, de lehet, hogy abban éppen ártatlan volt, amiért elítélték. A börtönből hathatósan segítette az Egyesült Államok haditengerészetét a világháborúban. Hálából kiszabadult a börtönből, és szülőhazájában folytathatta a bűnözést.
Volt már olyan tél, amikor a folyosón ugráltatták a diákokat, hogy felmelegedjenek kissé, az orvos vágta a fát és a beteg melegítette a műtőt – de akkor a parlamentet sem fűtötték. Igaz, most feleannyi a hideg nap.
98 éves korában elhunyt Pákh Tibor jogász, műszaki fordító, antikommunista aktivista, akit 1960-ban katonai bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélt a szovjet-magyar kapcsolatokat elemző tanulmányáért, illetve angolul fogalmazott, a forradalomról szóló írásai és a forradalomban játszott szerepük miatt kivégzett fiatalkorúak névsorának összeállítása miatt. A börtönben fordítóként Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök zárkatársa is volt. 1971-ben éhségsztrájkja miatt kényszergyógykezelték, elmebeteggé nyilvánították. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt. A rendszerváltást megelőző években a demokratikus ellenzék tevékenységében vett részt. 2009-ben egy könyvesboltban mesélt életéről, erről a rendezvényről a hvg.hu is beszámolt. Pákh Tiborra emlékezve ezt a cikket közöljük most újra.
A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.
A keddi lengyelországi tragédia is jelzi: ahol háborúznak vagy háborúra készülnek, ott veszélyben vannak a kívülállók is.
Fél évezredes történelmi krimi megoldásához, egy királygyilkosság feltárásához járulhat talán hozzá III. Károly, ha jövőre túl lesz a koronázásán.
Máig is ellentmondásos Mindszenty József hercegprímás történelmi értékelése. Ezt bizonyítja többek közt Ungváry Krisztián történész minapi csörtéje a Magyarországi Mindszenty Alapítvány hivatalos képviselőjével, Kovács Gergellyel.
Két különös személyiség találkozott két messzi korból, amikor a magának való és igazi elismerésben soha nem részesült Howard Carter száz éve felfedezte a talán a leghíresebbé vált fáraó, Tutanhamon sírját.
Ennek a szlovák határ melletti kis falu megsemmisülésének akár még happy end is lehetett volna a vége, ha nem szól közbe a történelem.
Változatos fegyvertárral küzdöttek egykor az amerikai sorkötelesek a vietnámi behívóparancs ellen. Köztük volt Muhammad Ali, minden idők egyik legnagyobb bokszolója. Moszkva most azt a következtetést is levonhatja, hogy a külföldre menekülők fele sosem tért haza.
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
Orbán Viktor miniszterelnök újraértelmezte a magyar történelmet, mikor arról beszélt, 1956-ban a béketárgyalás kikényszerítéséért harcoltunk. A valóság azonban nem ez volt, ráadásul az oroszokkal nem is lehetett csak úgy egyezkedni. Az 1956-os szabadságharc leverésére készülő orosz vezetés ugyanis úgy határozott, hogy a tárgyalás örvén elfogják a magyar katonai legfelsőbb vezetés jelentős részét, mintegy idejekorán kikapcsolva őket a későbbi harcokból.
A zaporizzsjai erőmű elfoglalása példátlan, de vannak háborús előzményei, leginkább a Közel-Keleten.
Egy-két naptól hónapokig is elhúzódhatnak a tanársztrájkok azokban az országokban, ahol erre van lehetőség, de így sem garantált, hogy sikerrel járnak a tiltakozók. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy jó a történet vége.
Egykoron az Iszlám világ egyik ékköveként Európában is jól ismert muszlim tudósok lakták, egy hatalmas birodalom székhelye volt, aztán jöttek a mongolok és akkora mészárlást rendeztek, hogy a korszak neves perzsa történetírója sem akarta elhinni.
