A XX. századi polihisztor, aki megmutatta, nincs olyan, hogy "csak nő"
Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életét trilógiában dolgozza fel Bódis Kriszta író, aki így akarja újra a köztudatba emelni a némileg elfeledett művészt, embermentőt, aktivistát.
#történelem
A mintatőkés, aki világhírűvé tette a magyar villamosipart – 115 éve halt meg Mechwart András
A II. kerületi tér névadója, Mechwart András Magyarország legnagyobb gépipari vállalatát építette fel. Ő tette a Ganzot száz fős gyárból sok ezer munkást foglalkoztató, világhírű vállalatóriássá, amely a gép-, jármű- és műszergyártás, a villamossági ipar sok-sok ágazatában képviselte a világszínvonalat. És ő tette a Ganzot zseniális mérnökök, feltalálók egyedülálló gyűjtőhelyévé is. Szegény családból indult, nagy küzdelem árán jutott idáig.
Extraprofit-történelem: ha az államnak pénz kell, mindig fog találni jogcímet a beszedésére
Most, hogy egy ország találgatja, mi az az extraprofit, amelyről – Marx Károly meghatározása nyomán szabadon – Orbán Viktor és miniszterei beszélnek, talán nem haszontalan megnézni, hogy a közeli és a távoli múltban milyen módszerekkel próbálták itt és külföldön feltölteni a kincstárat, ha megszorult az állam.
Amivel Sztálint segítette, azzal most Putyin ellen dolgozik az USA – mi az a kölcsönbérleti törvény?
Mindmáig nehéz eldönteni, mennyit számítottak a második világháborús szovjet győzelemben az amerikai hadianyag- és élelemszállítmányok, de Biden elnök érdemesnek látta újra elővenni az akkor bevált jogi formulát.
Mit árul el a magyar külpolitika mozgásteréről a kormányfők első hivatalos látogatása?
Az elmúlt 33 év során a világgal együtt változtak a magyar külpolitika lehetőségei is, persze kérdés, hogy mennyire tudott élni ezekkel a lehetőségekkel, ahogyan az is, hogy a szocializmus bukása után az ország előtt szélesre tárt ajtót miért próbálja most újra bezárni?
Az Északi című film annyira korhű akar lenni, hogy a viking szó el sem hangzik benne
Robert Eggers rendező a lehető legteljesebb történelmi hitelességgel kívánta ábrázolni a kort, amelyben a film játszódik, de elismert tudósok bevonása sem garantálja, hogy ez sikerült, mert annyira kevés tényt tudni a Skandináviából zsákmányért induló kora középkori harcosokról.
Dezső András: Vigyél haza!
"Az egyik asztalánál addig békésen ücsörgő civil ruhás rendőr ezt már nem nézhette tétlenül. Elővette a szolgálati fegyverét, és parancsot adott Markónak, hogy dobja el a fegyvert. A nehézfiú megperdült, és hatszor lőtt a rendőrre. Mind a hat kilencmiliméteres lövedék talált. A halálosan megsebesült nyomozót azonban kemény fából faragták, és volt tengerészgyalogosként látott már tűzharcot". Dezső András írása személyes sorsokon keresztül ad betekintést a híres-hírhedt Los Angeles-i magyar maffia történetébe.
Feltartóztatható-e az orosz nyomulás? Volt rá példa, talán most is követni fogja a Nyugat
Újabb hidegháborús fogalmat porolnak le elemzők az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán. A „feltartóztatás” fogalma évtizedekig meghatározta az amerikai külpolitika irányát (és a világ sorsát) – bár nem úgy használták, ahogyan azt a kifejezés kiötlője gondolta.
"Kádár nem államférfi" – az "átkosban" ezzel a sajtóhibával is lehetett valaki a pártvezér életrajzírója
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Pisztoly a plüssmackóban – copfos lengyel kamasz lányok fordultak szembe a náci megszállókkal
A nőket lenéző szemlélet okozta sok német megszálló vesztét, amikor a magukat butácska csitriknek színlelő lengyel kamasz lányok fegyvere szegeződött rájuk. Thrillerbe illő gettótörténeteket oszt meg a Park Könyvkiadó Partizánnők című kötete.
Mi az a Transznisztria és miért lett fontos hirtelen?
Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.
Felépítette az első sikeres magyar multit, amely most a túlélésért küzd – ki volt Aschner Lipót?
Tankönyvbe illő karriert futott be, naggyá tette a Tungsramot, emberségből és hűségből adott példát, kivásárolták a koncentrációs táborból, és még a kommunista rendszer sem nélkülözhette. Egy legendás magyar nagyiparos története.
Fejvesztett múltunk – 15 éve rabolták ki Kádár János sírját
Valahol, valakinél, egy szoba vagy egy pince mélyén, esetleg a föld alatt ott kell rejtőzzön egy koponya. A trianoni Magyarország leghosszabb ideig uralkodó fejének a koponyája. Mi történhetett azzal másfél évtized alatt? Amióta kilopták a sírból? Tartósították? Eladták? Elásták? Kidobták? Dicsekednek vele eszmetársaik bizalmas körében, ahonnan nem szivárog ki semmi? Vagy nem vállalják ezt a kockázatot? Bár most már sokat nem kockáztatnának. A rongálás bűncselekménye rég elévült. Akár jelentkezhetnének is büszkén a tettesek. Lennének, akik a tettüket értékelnék. És vajon mi lett a „puritán” Kádár Jánosné Tamáska Mária hamvait tartalmazó, aranyból készült urnával? Értékesítették? Hamvastul vagy anélkül? Esetleg beolvasztották, és úgy csináltak pénzt belőle?
Spanyolos, idegenlégiós, iszlamista önkéntes – kikhez mérhetők Ukrajnában a külföldi harcosok?
Mennyit érnek az önkéntesek egy háborúban, miben különböznek a zsoldosoktól, hogyan lehet belőlük értékes harci egységeket kovácsolni, és miért alakult a 20. században úgy, hogy a magyarok, ha nem mehettek, harcoltak, amikor viszont mehettek, nem harcoltak?
Egy jelentéktelen epizód mint történelmi határkő – 800 éves az Aranybulla
II. András (Endre) és kortársai egyáltalán nem értenék, miért emlékezünk meg, miért emlékezünk egyáltalán 800 év múltán egy olyan múló dologra, mint amilyen a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 1222. április 24-én kihirdetett törvény, amelyet egy néhány hónap alatt megbukott mozgalom kényszerített ki, s amely hamarosan feledésbe is merült. Miért épp ez lett az utókor számára a nagybetűs Aranybulla, amikor volt abból – vagyis arany függőpecséttel ellátott királyi rendeletből – jó néhány előtte is, utána is.
„Mintha az egyeduralkodó kormánypárt lenne az alapfelfogásunk, és ami ettől eltér, az a rendkívüli”
Milyen ellenzékben lenni harminc éven át egy monolitikus kormánypárt árnyékában? Ki lehet-e törni a politikai karanténból? Lehet-e rendszert váltani egy választási győzelemmel? Ez mind csupa olyan izgalmas kérdés, amik a XIX-XX. század fordulóján épp olyan időszerűek voltak, mint ma. A témát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Cieger Andrással jártuk körbe.