Helyek, amelyek már nincsenek
Igazi ritkaság a történelemben, amikor egy nagy birodalom fővárosa úgy tűnik el, hogy alig hagy maga után nyomot. Ha számba vesszük azokat a letűnt birodalmakat, amiket akár egy középiskolai érettségi birtokában is komolyabb erőfeszítés nélkül fel tudunk sorolni, rögtön látni fogjuk, hogy a félig leomlott falak, a romos kapuk, a beszakadt tetejű tornyok az elmúlás ezen szakaszában is méltóságteljesen érzékeltetik a bámészkodóval, hogy egykoron valami igazán jelentős településnek képezték részét.
A közel-keleti birodalmi székhelyek romjai mind ilyenek, beszéljünk akár Babilonról, az asszírok ősi székhelyéről, Assurról, vagy az egyiptomi Thébáról, de ha kicsit nyugatabbra tekintünk, menten ott lesz a mai Tunéziában Karthágó, amelynek a pun építészeti leletei minden állítólagos római leromboltatásuk ellenére a mai napig tanúsítják az odalátogatóknak, hogy itt valaha egy igen jelentős nagyváros állt.
A bukott birodalmak székhelyeinek a romosodás mellett a másik, jellegzetes sorsa a beépülés, mert az életnek mennie kell tovább, ezért a várost a nagy állam megsemmisülése után az utódok lakták tovább. Így maradt meg Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Bagdad, vagy hogy egy kicsit egzotikusabb példákat is említsünk Cuzco, illetve az időközben Mexikóvárossá átlényegült Tenocstitlan.
