#történelem


A halálszelidítő - száz éve született Polcz Alaine
 

A halálszelidítő - száz éve született Polcz Alaine

Nem volt ember, akit olyan egyöntetű megbecsülés övezett volna az utóbbi évtizedekben Magyarországon, mint őt. A politikai ellenpólusok lapjaiban ugyanazzal a melegséggel, áhitatos tisztelettel búcsúztatták 2007-ben a száz évvel ezelőtt, 1922. október 7-én született Polcz Alaine-t. Pedig kemény falakat tört át. A halálba haladó kicsik és nagyok, a gyászolók lelkének gondozásáért, méltóságuk védelméért senki sem tett nála többet. Ő volt a tanatológia úttörője. Senki nem írta meg nagyobb nyíltsággal, méltósággal és érzékletesebben élete nagy traumáit, sosem gyógyuló borzalmait, mint ő. A hozzá hűtlenül is hűséges párja, Mészöly Miklós életművébe is átáramlott az élete.

Révész Sándor Révész Sándor

A választók akaratát mutatja, vagy olcsó politikai játékszer a népszavazás?
 

A választók akaratát mutatja, vagy olcsó politikai játékszer a népszavazás?

Nincs az a mindent kézivezérléssel irányító, elvetemült diktátor, akinek időnként ne kellene ország és világ előtt bizonyítania, hogy ő márpedig a nép támogatásával gyakorolja a hatalmát, így minden, amit csinál, az legitim. Erre a demonstrációra pedig remek eszköz a népszavazás intézménye. Ez persze nem jelenti azt, hogy eleve is ördögtől való elképzelés lenne, csak, mint minden szerszám esetében, itt is az a döntő, hogy ki használja és mire.


Dr. Sajátságos Elem - 100 éve halt meg az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma
 

Dr. Sajátságos Elem - 100 éve halt meg az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma

A mai Nagytétényi Kastélymúzeumban élt az a főúri család, amelybe 175 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 30-án beleszületett Hugonnay Vilma, aki i-re cserélte y-ját, diáknyomorra grófi gazdagságát, orvosi, szociális, mozgalmi aktvitásra a főúri passzivitást, reformátusra katolikus felekezetét, hogy szellemtelen férjét hozzá méltó párra, szellemi társra cserélhesse. Magyarországon ő volt az első orvosnő.

Révész Sándor Révész Sándor



A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a mai hatalomnak is üzen
 

A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a mai hatalomnak is üzen

Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.







Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság
 

Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság

Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.

Révész Sándor Révész Sándor




Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása
 

Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása

Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.


A közelgő 500. évforduló előtt még vitatott, hol is volt a mohácsi csata
 

A közelgő 500. évforduló előtt még vitatott, hol is volt a mohácsi csata

Már csak négy év van a mohácsi csata 500. évfordulójáig. Addig talán megtalálják a csata pontos helyét, és azokat a tömegsírokat, amelyek tízezernél is több katonát rejtenek. A kérdéssel két kutatócsoport foglalkozik. Van három lehetséges csatahelyszín, Sátorhelyen pedig öt tömegsír, amelyekben messze nincs annyi holttest, mint amennyi az ütközetben elesettek számával összevethető. Hol lehetnek a többiek? Bemutatjuk, hogy állnak a kutatások.