2015 és 2019 között messze Magyarországon történt a legtöbb pénzügyi visszaélés az uniós forrásokkal, írja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csütörtökön megjelent éves jelentése.

A jelentés szerint a vizsgált 2697 eset közül 43 esetében tártak fel olyan szabálytalanságot, amelyek miatt a tagállami igazságügyi hatóságoknak azt javasolták, folytassanak le büntetőeljárást. Romániában volt még hasonló nagyságrendű esetszám (40), a többi tagállamban ennél lényegesen kevesebb csalásgyanús ügyre bukkantak.

Ugyancsak kimagasló a magyar adat, hogy ezek a csalások az uniós támogatások mekkora hányadát érintik. Magyarország esetében ez 3,93 százalék, a következő tagállam Szlovákia volt 0,53 százalékkal. Így lett az uniós átlag 0,36 százalék. A magyar adat nélkül az uniós átlag 0,13 százalék lett volna. A magyar és az európai trend éppen ellentétes. Tavaly 3,84 százalék volt a magyar arány, míg az uniós 0,45 százalék.

Az is fontos adat, hogy a csalásgyanús esetekben a magyar hatóságok 18 ügy kapcsán semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak. 15 esetben megindult az eljárás, de ezek közül csak hét ügy jutott el a vádemelésig.

485 milliót euró - ennyit csaltak 27 országban

Ami az OLAF által elvégzett tavalyi vizsgálatokat illeti, 181 nyomozást fejeztek be, ezek közül 254 esetében ajánlást bocsátottak ki a tagállami és uniós hatóságoknak. Összesen 485 millió euró visszatérítését javasolták az EU-s költségvetés részére.

Az OLAF hatásköre egyébként korlátozott. Nincs lehetősége arra, hogy közvetlenül is nyomozást folytasson és bíróság elé állítson csalókat. Erre szolgál az "ajánlás" intézménye, amely azonban nem kötelező a tagállami hatóságok számára. Ugyanakkor javaslatot tehet az Európai Bizottságnak, amely kötelezheti az érintett államot a pénz visszatérítésére. Ezeket a forrásokat később más pályázatoknál fel lehet használni. Nyomozás lefolytatására majd az Európai Ügyészségnek lesz hatásköre - ennek azonban nem része Magyarország. Magyar érintettséget csak határon átnyúló bűncselekmények esetében vizsgálhatnak az európai ügyészek.

Az OLAF jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy a csalók a tavalyi évben előszeretettel manipuláltak közbeszerzéseket gyakran a résztvevők összejátszása révén. Ugyancsak sokszor próbálták meg a harmadik országokba irányuló forrásokat megcsapolni, illetve a kutatási projektek esetében is gyakoriak voltak a visszaélések. A nyomozók arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a gazdaság zöldítése kapcsán számítanak sok visszaélésre, hiszen az uniós források is jórészt ezt a célt szolgálják.

Reagált a magyar kormánypárt

A délutáni órákban közleményt adott ki a Fidesz EP-frakciója, amelyben többek között ezt írják:

A 3,93 százalékos pénzügyi korrekciós arányszám a 4-es metró beruházás és más, 2010 előtti, de csak az elmúlt években feltárt súlyos korrupciós ügyek miatt szerepel, amiért a politikai és jogi felelősség minden handabandázás ellenére a Gyurcsány-kormány embereit terheli.

A közleményben azt is írják, hogy a csalásokat az OLAF és a magyar hatóságok közös munkája eredményeként sikerült felderíteni. "167 milliárd forintot, a 4-es metró beruházására fordított összeg harmadát ellopták, elcsalták, szabálytalanul használták fel baloldali és liberális politikusok, a Gyurcsány-kormány és a Demszky-féle városvezetés tolvajai, amiért a magyar embereknek a mai napig súlyos árat kell fizetniük" - érvel a Fidesz, ugyanis szerintük hiába kiáltanak a baloldali politikusok kígyót-békát a jelenlegi döntéshozókra, "a valóságban tolvajok kiáltanak rendőrért".