David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Antonio Costa, az EU soros elnökségét ellátó Portugália miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláírta azt a dokumentumot, amellyel útjára indították a Conference of the Future of Europe, vagyis az Európa jövőjéről szóló rendezvénysorozatot.

A kezdeményezés a 2019 decemberében hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, olyannyira, hogy külön uniós biztos, a horvát Dubravka Suica felügyeli a rendezvénysorozatot. A cél annak felmérése, hogy az EU működésében, szerkezetében, tevékenységében milyen változásokra van szükség, mivel elégedetlenek a polgárok, és mi az, amiben tovább lehet és kell erősíteni az integrációt. Bár erről még korai beszélni, de érdemes megemlíteni, hogy akár az uniós alapszerződések módosítása is elképzelhető a konferencia eredményeként.

A most aláírt együttes nyilatkozat a konferencia lehetséges témáira is kitér. Az egészségügy mellett megemlíti az éghajlatváltozást, a társadalmi méltányosságot, a digitális transzformációt, az Unió világban betöltött szerepét, valamint az Uniót irányító demokratikus folyamatok megerősítésének módját. A felsorolt témák egybevágnak az Unió átfogó fő célkitűzéseivel és az európai közvélemény által felvetett kérdésekkel. A konferencia elé kerülő témákról a végső szót ugyanakkor a részt vevő európaiak mondják majd ki.

A magyarok a gazdasági integrációt mélyítenék

A konferencia megítéléséről néhány hónappal ezelőtt felmérést is készített az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Ebből az derült ki, hogy az EU-ban és ezen belül Magyarországon is a válaszadók túlnyomó többsége azt várja el a döntéshozóktól, az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét. Mindegyik tagállamban egyértelműen többségben vannak azok, akik szerint a konferencia jelentős előrelépés lesz az EU-n belüli demokrácia szempontjából. Bár a válaszadók 55 százaléka (Magyarországon a 60%-a) szerint véleményüket úgy tudják a leghatékonyabban az uniós döntéshozók tudtára adni, ha szavazópolgárként részt vesznek az európai választásokon, az európai polgárok valamivel több mint fele (51%-a) maga is részt szeretne venni az eseménysorozatban: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81%) voltak, akiket a belgák (64%), a luxemburgiak (63%) és a szlovénok (63%) követnek a sorban. A magyar válaszadók körében valamivel alacsonyabb (44%) a részvétel iránti érdeklődés.

A felmérés készítői arra is megkérték az európaiakat, hogy válasszák ki, mi lenne a legkívánatosabb fejlemény Európa jövője szempontjából. Uniós szinten az összehasonlítható életszínvonal megteremtését (35%) jelölték meg, míg a magyarok leginkább a gazdasági integráció elmélyítését (31%) ítélik a legfontosabbnak.

Amikor a legfontosabb uniós értékekről volt szó, az európaiak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti tiszteletet (32%) nevezték a legfontosabbnak, második helyre pedig az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi jelentőségét helyezték (30%). A magyar válaszadók is a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti tiszteletet (29%) sorolják első helyre, melyet az uniós polgárok életszínvonala (28%) követ a sorban.

Tisztességes, zöld és digitális Európa

David Sassoli köszöntőjében azt mondta, hogy a konferencia egyedülálló lehetőség valamennyi állampolgár és a civil társadalom számára. Úgy fogalmazott, hogy ez egy új vitafórum, ahol az európai állampolgárok különleges helyet kapnak, mert ők azok, akik az európai projekt jövőjéért aggódnak.

Lehetőségük lesz a szívükhöz közel álló témák megvitatására, mi meghallgatjuk őket, ezért hozhat ez nagy változás. A járvány alatt mindenki látta, hogyan dől össze a hétköznapi élete, de a szolidaritás az egyetlen válasz gazdasági és szociális téren egyaránt

– mondta az EP elnöke. Antonio Costa szerint ez a rendezvénysorozat egy új reménysugár.

Tisztességes, zöld és digitális Európát szeretnénk építeni

– mondta a portugál kormányfő. Szerinte döntő lesz az EU életében, amikor tabuk nélkül lehet eszmét cserélni az állampolgárokkal. Bízik benne, hogy az európaiaknak is magukénak érzik majd a konferenciát, és megragadják az alkalmat, hogy félelmeiket, aggályaikat megvitassák az őket képviselőkkel. Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy olyan Európát kell építeni, amely

ellenáll a hamis híreknek és a közösségi média torzításainak, és egy erős hang a szabadság és az észszerűség mellett, ahol az autokrácia kihívást jelent számunkra.

Hozzátette, hogy “ez nem csak egy újabb konferencia a brüsszeli buborékban, ahogy egyesek nevezik”. Von der Leyen célként tűzte ki, hogy az uniós intézmények, politikusok eljussanak a néma többséghez, azokhoz is, akik tüntetnek az utcákon, vagy akik kétséget fogalmaznak meg a szorosabb európai együttműködés kapcsán.