Felmérnék, hogy a lakosság szerint az EU működésében, szerkezetében, tevékenységében milyen változásokra van szükség, mivel elégedetlenek a polgárok, és mi az, amiben tovább lehet és kell erősíteni az integrációt.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Antonio Costa, az EU soros elnökségét ellátó Portugália miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláírta azt a dokumentumot, amellyel útjára indították a Conference of the Future of Europe, vagyis az Európa jövőjéről szóló rendezvénysorozatot.
A kezdeményezés a 2019 decemberében hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, olyannyira, hogy külön uniós biztos, a horvát Dubravka Suica felügyeli a rendezvénysorozatot. A cél annak felmérése, hogy az EU működésében, szerkezetében, tevékenységében milyen változásokra van szükség, mivel elégedetlenek a polgárok, és mi az, amiben tovább lehet és kell erősíteni az integrációt. Bár erről még korai beszélni, de érdemes megemlíteni, hogy akár az uniós alapszerződések módosítása is elképzelhető a konferencia eredményeként.
A most aláírt együttes nyilatkozat a konferencia lehetséges témáira is kitér. Az egészségügy mellett megemlíti az éghajlatváltozást, a társadalmi méltányosságot, a digitális transzformációt, az Unió világban betöltött szerepét, valamint az Uniót irányító demokratikus folyamatok megerősítésének módját. A felsorolt témák egybevágnak az Unió átfogó fő célkitűzéseivel és az európai közvélemény által felvetett kérdésekkel. A konferencia elé kerülő témákról a végső szót ugyanakkor a részt vevő európaiak mondják majd ki.
A magyarok a gazdasági integrációt mélyítenék
A konferencia megítéléséről néhány hónappal ezelőtt felmérést is készített az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Ebből az derült ki, hogy az EU-ban és ezen belül Magyarországon is a válaszadók túlnyomó többsége azt várja el a döntéshozóktól, az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét. Mindegyik tagállamban egyértelműen többségben vannak azok, akik szerint a konferencia jelentős előrelépés lesz az EU-n belüli demokrácia szempontjából. Bár a válaszadók 55 százaléka (Magyarországon a 60%-a) szerint véleményüket úgy tudják a leghatékonyabban az uniós döntéshozók tudtára adni, ha szavazópolgárként részt vesznek az európai választásokon, az európai polgárok valamivel több mint fele (51%-a) maga is részt szeretne venni az eseménysorozatban: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81%) voltak, akiket a belgák (64%), a luxemburgiak (63%) és a szlovénok (63%) követnek a sorban. A magyar válaszadók körében valamivel alacsonyabb (44%) a részvétel iránti érdeklődés.
A felmérés készítői arra is megkérték az európaiakat, hogy válasszák ki, mi lenne a legkívánatosabb fejlemény Európa jövője szempontjából. Uniós szinten az összehasonlítható életszínvonal megteremtését (35%) jelölték meg, míg a magyarok leginkább a gazdasági integráció elmélyítését (31%) ítélik a legfontosabbnak.
Amikor a legfontosabb uniós értékekről volt szó, az európaiak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti tiszteletet (32%) nevezték a legfontosabbnak, második helyre pedig az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi jelentőségét helyezték (30%). A magyar válaszadók is a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti tiszteletet (29%) sorolják első helyre, melyet az uniós polgárok életszínvonala (28%) követ a sorban.
Tisztességes, zöld és digitális Európa
David Sassoli köszöntőjében azt mondta, hogy a konferencia egyedülálló lehetőség valamennyi állampolgár és a civil társadalom számára. Úgy fogalmazott, hogy ez egy új vitafórum, ahol az európai állampolgárok különleges helyet kapnak, mert ők azok, akik az európai projekt jövőjéért aggódnak.
Lehetőségük lesz a szívükhöz közel álló témák megvitatására, mi meghallgatjuk őket, ezért hozhat ez nagy változás. A járvány alatt mindenki látta, hogyan dől össze a hétköznapi élete, de a szolidaritás az egyetlen válasz gazdasági és szociális téren egyaránt
– mondta az EP elnöke. Antonio Costa szerint ez a rendezvénysorozat egy új reménysugár.
Tisztességes, zöld és digitális Európát szeretnénk építeni
– mondta a portugál kormányfő. Szerinte döntő lesz az EU életében, amikor tabuk nélkül lehet eszmét cserélni az állampolgárokkal. Bízik benne, hogy az európaiaknak is magukénak érzik majd a konferenciát, és megragadják az alkalmat, hogy félelmeiket, aggályaikat megvitassák az őket képviselőkkel. Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy olyan Európát kell építeni, amely
ellenáll a hamis híreknek és a közösségi média torzításainak, és egy erős hang a szabadság és az észszerűség mellett, ahol az autokrácia kihívást jelent számunkra.
Hozzátette, hogy “ez nem csak egy újabb konferencia a brüsszeli buborékban, ahogy egyesek nevezik”. Von der Leyen célként tűzte ki, hogy az uniós intézmények, politikusok eljussanak a néma többséghez, azokhoz is, akik tüntetnek az utcákon, vagy akik kétséget fogalmaznak meg a szorosabb európai együttműködés kapcsán.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
