szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Az Európai Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátást, 2050-re pedig klímasemlegességé teszi a kontinenst – állapodtak meg az uniós intézmények az EU klímatörvényének konkrét részleteiről.

Az uniós klímatörvény tervezetét még tavaly márciusban beterjesztő Európai Bizottság, illetve a társjogalkotó intézmények – az Európai Parlament és nemzetállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa – tárgyalói szerda hajnalban, 14 órásra nyúló utolsó fordulóban egyeztek meg a jogszabály szövegéről.

„A klímatörvény mindent meg fog változtatni” – jelentette ki az európai parlamenti tárgyalódelegáció egyik vezetője, Pascal Canfin francia zöldpárti képviselő az eredményt bejelentő sajtótájékoztatón.

Mint Canfin kifejtette,

a klímasemlegesség követelménye jogszabállyá válik, ami lehetővé teszi, hogy az EU jogi lépéssekkel kényszerítse ki a környezetvédelmi célokat.

A Bizottság tavaly beterjesztett javaslatának egyik legtöbbet kritizált pontja az volt, hogy nem szabott meg konkrét károsanyag-csökkentési célt 2030-ra. A törvényszöveg új verziója azonban már az az üvegházgázok kibocsátásának 1990-es szintjéhez képest legalább 55 – lehetőleg 57 – százalékos csökkentését írja elő.

Az új jogszabály-tervezet azt is megszabja, hogy a 2050-es 100 százalékos csökkentési cél érdekében az EU-nak 2040-re is konkrét számokban megszabott célt kell majd kitűznie, és az Európai Bizottságnak külön ütemterveket kell készítenie az egyes iparágak számára.

Mint arra az EP másik tárgyalója, Jytte Guteland svéd szociáldemokrata képviselő rámutatott, az is hatalmas eredmény, hogy az „uniós klímatörvény nagyobb figyelmet fordít a tudományos véleményekre”. Például létre fognak hozni egy 15 független szakértőből álló testületet, akik értékelik majd, hogy az EU valóban betartja-e a vállalásait.

„Az, hogy az EU-nak klímatörvénye van, komoly üzenetet hordoz" – magyarázta Guteland. A politikus szerint a komoly vállalását már a Joe Biden amerikai által rendezett, csütörtökön tartandó virtuális klímacsúcson is képviselni fog az Európai Unió.

A klímavédelmet egyik legfontosabb feladatának tekintő Ursula von der Leyen-vezette Európai Bizottság nem sokkal beiktatása után, 2019-ben mutatta be az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) szóló stratégiáját.

Az uniós klímatörvényről szóló konkrét jogszabály-tervezetét tavaly márciusban ismertették, majd ezt követően tárgyalni kezdtek a jogalkotó szervek a szöveg módosításáról. Ezeket az egyeztetéseket az uniós zsargonban trilógusnak hívják három intézményre utalva: csak a legfontosabb uniós jogszabályokat fogadják el ilyen komoly és hosszadalmas tárgyalások után.

A mostani megállapodásban rögzített szöveget ezután még hivatalosan is jóvá kell hagynia az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!