Az Európa Tanács – amely nem uniós, hanem 46 államot számláló páneurópai szervezet – éves kimutatása két részből áll: a SPACE I-felmérés az tagállamok 51 büntetés-végrehajtási hivatalának adatait tartalmazza, míg a SPACE II-felmérés a próbaidős populációkra összpontosít.

Az adatok 2022. január 31-én fennálló állapotokat tükrözi, valamennyi börtönigazgatás erre a dátumra nézve szolgáltatott információkat. Ezekből az derül ki, hogy a koronavírus-járvány alatti korlátozásokat követően – amikor több tagállam is ideiglenesen szabadlábra helyezte az elítéltek bizonyos körét – a bebörtönzöttek aránya 2,3 százalékkal nőtt az egymillió lakos feletti országokban. A legnagyobb növekedés Szlovéniában történt, 23 százalékkal, míg Magyarországon 7,9 százalék volt ez az arány.

„Az elmúlt 12 évben az átlagos európai bebörtönzési arány lassan, de folyamatosan csökkent. Ez a csökkenés 2020-ban a Covid-19 korlátozási intézkedések következtében felerősödött. Ezért a 2022-es növekedés a társadalmi élet viszonylagos normalitásába való visszatérést és az európai büntető igazságszolgáltatási rendszerek működését tükrözi. A növekedés ellenére az európai bebörtönzöttek aránya 2022-ben még mindig alacsonyabb, mint a 2020 elején, a világjárvány előtt megfigyeltnél” – kommentálta az adatokat Marcelo Aebi professzor, a Lausanne-i Egyetem SPACE kutatócsoportjának vezetője.

Tavaly januárban százezer lakosra átlagosan 104 fogvatartott jutott, ami jelentős csökkenés, de csak azért, mert Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból, holott az orosz börtönökben ül az európai börtönnépesség egyharmada. A legmagasabb a bebörtönzöttek aránya Törökországban, százezer lakosra 355 rab jut, az egymilliónál népesebb országok közül a legalacsonyabb pedig Finnországban, 50 fővel. Magyarország ennek a listának az elején van, a már említett Törökország után következik Georgia és Azerbajdzsán, majd pedig Magyarország, 194 börtönlakóval.

Összességében Európában a börtönsűrűség 4,8 százalékkal nőtt 2021 januárja és 2022 januárja között, ez azt jelenti, hogy a legfrissebb adatok szerint 100 elérhető férőhelyre 91,6 fogvatartott jut. A legnagyobb mértékben Romániában telítettek a börtönök, ahol száz helyre 124 fogvatartott jut, míg Magyarországon ez az adat 99, aminél 12 országban rosszabb a helyzet.

A fogvatartottak körében továbbra is a kábítószer-bűncselekmény volt a leggyakoribb főbüntetés; ezek az elkövetők a börtönpopuláció 19 százalékát tették ki, ezt követte a lopás (15 százalék) és az emberölés vagy emberölési kísérlet (14 százalék). Azok a fogvatartottak, akiknek főbüntetése közúti közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos, a fogvatartottak 4,6 százalék tették ki, míg 3,9 százalékukat gazdasági vagy pénzügyi bűncselekmények miatt ítélték el.

A magyar börtönök telítettségére vonatkozó adat azért is érdekes, mert a magyar kormány éppen erre – és az uniós pénz hiányára – hivatkozva engedett szabadon külföldi állampolgárságú embercsempészeket. Holott a SPACE-felmérés adatai szerint Magyarország ebből a szempontból – legalább tavaly január végén – egyáltalán nem volt rossz helyzetben. A külföldi elkövetők aránya 10 százalék, ami kifejezetten alacsonynak számít európai összevetésben, ennek a csoportnak viszont közel a felét (46 százalék) uniós állampolgárok teszik ki, az embercsempészek pedig legtöbb esetben nem EU-s polgárok. A felmérés magyarázatában az szerepel, hogy a külföldi fogvatartottak aránya a magyar börtönökben nagyon alacsony, ami azt jelenti, hogy több mint 25 százalékkal elmarad az európai átlagtól. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egy hónapja arról tájékoztatta a Reuterst, hogy 808 személyt szabadon engedése lehetséges a kormány döntése értelmében, akik többségükben szerbek, ukránok és románok.

Ráadásul Magyarország akkor enged ki bűnözőket és utasítja ki őket az országból, amikor három szomszédos országban is (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) magasabb a börtönök telítettsége.

Ahhoz, hogy a kormány érvelése legalábbis ebből a szempontból megállja a helyét, arra van szükség, hogy az elmúlt egy évben radikálisan megemelkedjen a külföldi, nem uniós polgárok által elkövetett embercsempész-fogvatartottak száma. Ugyanakkor – mint ahogy fentebb látszik – a SPACE-felmérés az embercsempészetet egyáltalán nem tartja nyilván gyakori, vagy tömeges méretű bűncselekményként.