A daganatos megbetegedések visszaszorítása érdekében készülő stratégiája tervezetét mutatta be az Európai Bizottság. Az EU-ban a második leggyakoribb halálok a rák, az országok között azonban hatalmas különbségek vannak. Az OECD 2019-es adatai szerint az EU-n belül Magyarországon volt a legmagasabb a mortalitás, ez százezer főre vetítve 328 halálesetet jelentett. Ez az arány 33 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Szintén nagyok hazánkban a társadalmon belüli különbségek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők kétszer olyan nagy eséllyel halnak meg rákban, mint a képzettebbek, és ez a különbség kisebb mértékben, de a férfiak esetében is jelen van. A magyar társadalom ugyanakkor az európai átlag felett van az alkoholfogyasztásban és a dohányzásban is, márpedig ezek rákot idézhetnek elő. Ezek szintén nagyobb arányban jellemzik az alacsonyabb végzettségűeket, ahogy az is, hogy nem megfelelő, például rossz levegőjű körülmények között élnek. Ezen túl a szűrővizsgálatokon is kevesebb valószínűséggel vesznek részt, például mellrákszűrésen feleannyian jelennek meg.

Magyarországon az ellátás minőségét tekintve lényegesen az európai átlag alatt van mind a részecsketerápiás központok száma, mind a rákbetegségekre fordított kiadás. Mind eszközellátottságban, mind személyi feltételekben az elégséges szint alatt van a magyar rákgyógyítás, sugárterápiás berendezésekből például nálunk van lakosságarányosan a legkevesebb. Szűrővizsgálatokban nem állunk viszont olyan rosszul, a méhnyakrák és az emlőrák szűrésben is meghaladja az európai átlag teljesítményét a magyar szűrőrendszer.

Mit tenne az EU? A Bizottság friss javaslata alapján új, közös európai startégiára van szükség a rákbetegségek arányának visszaszorításához. Az EU javaslatainak alapját a megelőzés és korai felismerés teszi ki. A 30 különböző elemből, amit a következő évben vezetnek be, a legfontosabb célként a rák elleni védőoltások teljes elterjedése, illetve a káros szenvedélyek, főként a dohányzás szisztematikus visszaszorítása kap kiemelt jelentőséget. Ide tartozik a dohánymentes terek növelése, illetve hosszabb távon Európa első dohányzásmentes generációjának felnevelése is, ami régóta az unió egyik távlati célja.

Ezenkívül lesz európai szintű szűrési terv, egyenlőtlenségi nyilvántartás, diagnosztikai és több kezelési program is. Az európai rákbetegek életminőségének javítására is lesz tervezet, illetve külön program célozza a rákbeteg gyerekek és családjaik megfelelőbb ellátását és támogatását. A rákkutatás fejlesztése, támogatása és összehangolása szintén felkerült a prioritások listájára, ebben a kérdésben fejlesztenék a létező, de nem megfelelően kiterjedt európai koordinációt.

Ugyan a Bizottság a következő évben már megtenné a szükséges lépéseket, nagy gátja a mostani tervezetnek, hogy az egészségügy, beleértve a rákellátás nem EU-s, hanem tagállami kompetencia. Az unió kiadhat közös célkitűzéseket, terveket, és anyagilag is támogathat egyes programokat, de a rák megelőzésére és kezelésére szolgáló megfelelő egészségügyi rendszer kialakítása és üzemeltetése alapvetően a tagországok feladata. Ami viszont biztató lehet, hogy  helyzet, bár lassan, de Európában mindenhol, köztük Magyarországon is javulnak a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos statisztikák a legutóbbi, 2011-es mérésekhez képest, és a tudomány, illetve a megelőző intézkedések fejlődésével várhatóan további javulások jöhetnek.