Az utóbbi napokban a jobbközép lengyel kormányfő, Donald Tusk megüzente: Varsó felfüggeszti a menekültjog alkalmazását azon személyek esetében, akik Fehéroroszországból érkeznek Lengyelországba. Ezzel párhuzamosan a német kancellár, Olaf Scholz lezárta a határait uniós szomszédainak polgárai előtt (ideiglenes határellenőrzést vezetve be), arra hivatkozva, hogy állítólag egy bevándorló követett el egy késeléses támadást.

A frissen kormányra lépett francia miniszterelnök (eddigi francia uniós biztos) pedig a EU kitoloncolási szabályainak gyors felülvizsgálatát kérte, míg olasz kolléganője, a jobboldali populista Giorgia Meloni az olaszok frissen üzembe helyezett albániai bevándorlófogadó központjait méltatta az állam- és kormányfők csúcstalálkozójára megérkezve Brüsszelben.

Külső menekültfogadó központok

Utóbbiak létrehozása és üzemeltetése harmadik országokban az ügyvivő bolgár miniszerelnök, Dimitar Glavcsev szerint is „jó ötlet”. „Az ilyen központok exportálása harmadik országokba jó példa, amelyet támogatni fogunk” – tette hozzá Glavcsev az állam- és kormányfők ülésére érkezve Brüsszelben.

Nem osztotta azonban olasz és bolgár kollégája várakozásait a külső menekültfogadó központok kapcsán a csúcsra érkező német kancellár. „Ha megnézzük a számokat, [az ilyen koncepciók] nem igazán jelentenek megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország” – fogalmazott Scholz újságíróknak a megérkezésekor. A tavaly Németországba szabálytalanul érkezett 300 ezer menedékkérőhöz képest a fogvatartási központok csak „néhány kis cseppet” tudnának felszívni – mondta a német kormányfő.

Más hangot ütött meg a csütörtök reggel 10-kor kezdődött őszi formális EU-csúcstalálkozóra érkezve a dán miniszterelnök. Mette Frederiksen kijelentette: „nagyon-nagyon örül” annak, hogy most már más uniós országok – például Olaszország és Hollandia – is hasonlóan állnak a migrációhoz, mint Dánia. „Senki sem gondolja, hogy az emberek szórakozásból menekülnek, és sok háborúnk és konfliktusunk van. De nem hozhatunk továbbra is ennyi embert Európába” – mondta Frederiksen.

Az Európába irányuló migrációs hullámokban az egyik leginkább érintett Görögország kormányfője, Kyriakos Mitsotakis is üdvözölte „az EU keményedő politikáját a témában”. „A migrációs és menekültügyi csomag nem foglalkozik a visszatérések kérdésével, nem szabad beletörődnünk abba, hogy nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra” – közölte az EU-csúcsra befelé menet újságírók előtt Mitsotakis görög miniszterelnök.

Jóval óvatosabban fogalmazott a csúcsra érkező Litvánia vezetője. Gitanas Nausèda elnök szerint itt az idejük az „innovatív” migrációs megoldásoknak, de hozzátette, kulcsfontosságú, hogy együttműködjenek azokkal az országokkal, ahonnan a migránsok érkeznek. Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg a migránsokra és a menedékkérőkre vonatkozó jogi keretet, hogy fellépjen az olyan országok ellen – mint Fehéroroszország –, amelyek szerinte fegyverként használják a migránsokat, és az európai országok destabilizálása érdekében átengedik őket a határaikon – ezt az érvet mindenekelőtt a varsói kormánnyal osztja balti szomszédja.

Ukrajna: fokozódó fegyverkezés és békekilátások

A csúcsra érkező uniós kormányfők második legtöbbet kommentelt témája Ukrajna támogatása volt. A huszonhetek ülésének nyitányaként személyesen mutatja be Brüsszelben csütörtök délelőtt béketervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután tegnap a kijevi parlament elé is beterjesztette. Michel tanácselnök azt ígérte, lesz válaszuk a tanácsülésen részt vevő vezetőknek a tervre, amelyről Ukrajna vezetője úgy fogalmazott: igazságos békére törekszik Oroszországgal.

Még szerda este Pozsonyban, újságíróknak beszélve, reménykeltőnek nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a németországi Ramstein légibázison ülésező ukrán védelmi kontaktcsoport legutóbbi ülését elhalasztották. Azonban a valóság az, hogy a ramsteini találkozót a floridai Milton hurrikán miatt halasztották el, amely miatt Joe Biden amerikai elnök lemondta németországi útját, ezzel a találkozón részt vevők visszamondási hullámát indítva el.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a reálpolitika hangján szólva „erősebb és gyorsabb” ukrajnai segítségnyújtást sürgetett a csúcsra megérkezve. „Az Európai Békefenntartási Eszköz kifizetéseinek felszabadítását és több katonai támogatást szeretnénk nyújtani Ukrajnának” – fogalmazott Borrell, utalva arra, hogy Magyarország mintegy másfél éve blokkolja a 6,6 milliárd euró átutalását, kivívva ezzel más uniós tagállamok haragját.

Észtország vezetője is az ukrán támogatások felpörgetésének fontosságát húzta alá nyilatkozatában. „A tél nagyon kemény lesz Ukrajnában”, mert Oroszország lebombázta az energia- és fűtési infrastruktúrát – mondta Kirsten Michal észt vezető. „Európának lehetősége van arra, hogy segítsen energiaexporttal, árukkal, pénzzel” – tette hozzá, miközben elismételte Észtország azon kérését, hogy minden uniós ország GDP-jének 0,25 százalékát fordítsa segélyként Ukrajnának. Az Európai Parlament elnöknője, Roberta Metsola üdvözölte az ukrán győzelmi tervet / béketervet. Az EP vezetője szerint kulcsfontosságú, hogy olyan véget találjanak a háborúnak, amely „méltóságteljes békét” foglal magában.

A legutóbbi kétórás sajtótájékoztatóját követően a csúcstalálkozóra érkező Orbán Viktor miniszterelnök nem nyilatkozott a sajtónak.