16 ország vezetője (Törökország esetében a külügyminiszter), a NATO főtitkára, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság elnöke vett részt Londonban azon a csúcstalálkozón, amelyet a brit miniszterelnök kezdeményezett.

Az EUrologus egy magas rangú, az eseményen történteket közvetlenül ismerő forrása forrása szerint a résztvevők elkötelezettek és széles körűen támogatják „a béke az erőn keresztül” stratégiát, amely magában foglalja az Ukrajnának nyújtott fokozott támogatást és az Oroszországra gyakorolt további nyomást. Az uniós tisztviselő kijelentette, hogy széles körű egyetértés volt abban is, hogy továbbra is szorosan együtt kell működni az Egyesült Államokkal. Konkrétan a NATO keretében, annak biztosítása érdekében, hogy minden tűzszünet az igazságos és tartós béke felé tett lépés legyen.

Forrásunk elmondása alapján egyetértés volt abban is, hogy a békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, és hogy

Oroszország múltbeli magatartására tekintettel a békét biztonsági garanciákkal kell védeni.

A tárgyaláson kimondták, ezeknek a garanciáknak az első rétegét az ukrán fegyveres erők jelentik, éppen ezért továbbra is támogatni kell őket. Erre alapították a nyilvánosan tett kötelezettségvállalásokat is. Bár az elmúlt napok hangulata igencsak felforrósodott a Volodimir Zelenszkij és Donald Trump és alelnöke közötti összetűzés miatt, a londoni konferencia résztvevői határozottan egyetértettek abban is, hogy „a további biztonsági garanciákhoz való jövőbeni európai hozzájárulásokat az Egyesült Államokkal együtt kell kidolgozni”.

Abban is egyetértés alakult ki – és ezt is megerősítette tulajdonképpen valamennyi résztvevő –, hogy az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat és katonai képességeiket. Sőt, forrásunk szerint sokan úgy vélték, hogy ez fontos hozzájárulás a transzatlanti kapcsolatok megerősítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a NATO-szövetséges országok nyitottak arra, hogy a védelmi kiadásaikat az amerikai elvárásoknak megfelelően növeljék, ennek mértékéről várhatóan a júniusi, hágai NATO-csúcs dönt majd.

Nagyon valószínű, hogy a tíz éve eldöntött, a GDP 2 százalékának megfelelő mértéket (amelyet jelenleg csak a NATO-tagállamok körülbelül kétharmada teljesít) három százalék fölé fogják emelni. Ugyanakkor ez összhangban van az Európai Unió azon törekvésével, hogy a védelemre jelentősen többet költsenek a tagállamok, és ennek érdekében a szigorú fiskális szabályok enyhítése is napirenden van.

Az EUrologus forrása azt is egyértelművé tette, hogy a tárgyalópartnerek aláhúzták az uniós és az EU-n kívüli országok jövőbeli együttműködésének fontosságát. Az elmúlt hetekben megfigyelhető volt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos informális egyeztetéseken részt vett Kanada, Izland és Norvégia is, most csatlakozott Törökország, miközben az Ukrajna további támogatását deklaráltan elvető Magyarország és Szlovákia egyáltalán nem részese ennek az együttműködésnek, amelyet Hajlandók Koalíciója néven említenek.