Matina Stevi, a The New York Times újságírója arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést az Ursula von der Leyen elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti, 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott valamennyi szöveges üzenethez. A Bizottság azzal az indokkal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik ezekkel az üzenetekkel, az újságíró pedig ennek a határozatnak a megsemmisítését kérte az Európai Unió Törvényszékétől. 

Szerdán kihirdetett ítéletében a Törvényszék helyt adott a keresetnek, és megsemmisítette a Bizottság határozatát. A Törvényszék emlékeztet arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy

a lehető legteljesebb érvényt szerezzen az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának. Így általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

A Törvényszék értékelte az Európai Bizottság érveit is és elutasította őket. A Bizottság arra hivatkozott, hogy a kért dokumentum nem létezik, ez azonban egy megdönthető vélelem, amit a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alátámasztják, hogy a Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója – különösen szöveges – üzeneteket váltott az oltóanyagoknak a Covid–19-világjárvány idején a Bizottság által e társaságtól történő beszerzésével kapcsolatban.

Az ítéletben megállapítják, hogy a Bizottság nem fejtette ki részletesen az általa e dokumentumok megtalálása érdekében végzett keresés típusait, és azokat a helyeket sem jelölte meg, ahol azt végezte. Következésképpen nem adott hihető magyarázatot annak igazolására, hogy miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok. Ráadásul a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ebben az esetben a törlésre önkéntesen vagy automatikusan került-e sor, illetve az elnök mobiltelefonját időközben lecserélték-e. Végül a Bizottság azt sem fejtette ki hihető módon, hogy miért vélte úgy, hogy a Covid-oltóanyagok beszerzése keretében váltott szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan fontos vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyeket megőrzését biztosítani kell.

A Törvényszék döntését követően az Európai Bizottságnak orvosolnia kell az így feltárt esetleges joghézagot.

Mivel a Bizottság eddig ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az üzenetek már nincsenek meg, ezért azok nyilvánosságra hozására nem lehet számítani.

Az ítélet nem jogerős: a Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.