Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
A Fidesz is támogatta azt a javaslatot, amely a fogyatékkal élők EU-n belüli szabad mozgását könnyíti meg.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
Öt hónap múlva már tudni fogjuk, hogy milyen eredményeket hoztak a június 6. és 9. között tartandó európai parlamenti választások, és javában azt fogjuk találgatni, hogy milyen pártszövetségeket kötnek, köthetnek majd az EP-ben. És bár ezen a téren sok lesz a bizonytalanság, azt ki lehet jelenteni június 10-én, hogy volt-e jobboldali áttörés, vagy sem. Az biztos, hogy a szélsőjobb térnyerése egyelőre a központi kampánytéma, megelőzve bármilyen uniós szakpolitikát.
Bár Orbán Viktor szerint Brüsszelben azon dolgoznak, hogy az uniós költségvetésen kívüli eszközzel támogassák Ukrajnát a következő négy évben, a tagállamok nagykövetei ezzel éppen ellentétes döntést hoztak. Közben pedig egyértelmű információk érkeznek azzal kapcsolatban, hogy ismét zsarolja az EU-t Magyarország, csak most mással, mint eddig.
A múlt év utolsó és az új év első napjaiban összesen több mint 1,2 milliárd eurós uniós forrás érkezett Magyarországra. Ez mintegy 470 milliárd forintot jelent, amely még mindig csak a töredéke a Magyarországot megillető uniós büdzsének. Ezekre az átutalásokra lehetett számítani, mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mostantól zavartalanul jönnek a pénzek. Sőt.
Történelminek nevezte az általa indított petíciót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő. A kezdeményezés arra irányul, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint az alaptalan rágalomhadjárat addig tart, amíg "az uniós intézmények tele vannak az ilyen Sarvamaa-féle alakokkal”.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodást kötött az európai médiaszabadság-törvényről, amelynek célja egyebek közt az újságírók és forrásaik védelme, valamint a médiapiac kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá tétele. Az eredeti javaslatot meglehetősen felvizezték, a jogszabály betartását jórészt a tagállamokra bízzák, nemigen vannak szankciók, amelyekkel kikényszeríthető az előírások betartása.
Az úgynevezett platformmunkásoknak még várniuk kell, egyelőre nem lehetnek munkavállalók. Úgy tűnik, sikeres volt az érintett cégek lobbizása, több kormány – így a magyar is – a javaslat ellen fordult.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Utolsó körben több napon át tartó egyeztetések, de összességében közel hét éves eredménytelenség után végül elfogadták az új uniós migrációs törvényt.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
Jogi eljárást indított az Európai Bizottság az X (korábban Twitter) ellen. A céggel szemben több olyan gyanú merült fel, amely az európai uniós szabályok megsértését eredményezik, terroristagyanús tartalmak terjesztése miatt.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
Nem ritka, hogy nem vesz részt egy uniós állam- és kormányfő az EU-csúcson, az azonban egyedi, hogy valaki csak egy napirendi ponttól marad távol, és nem is képviseli senki.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Történelmi döntést hoztak az uniós állam- és kormányfők, beleértve Orbán Viktort is, szembemenve ezzel a kormánypárti frakciók szándékával.
A német kancellár és a francia elnök győzködi Orbán Viktort, hogy hagyjon fel azon uniós döntések blokkolásával, amelyek Ukrajna integrációját segítik. Orbán szerint most nincsenek abban a helyzetben a vezetők, hogy döntést hozzanak.
